Másféle felkészülést igényelt a magyarérettségi

Elkezdődött az érettségi vizsgák sora május 6-án, hétfőn. Hagyományosan magyar nyelv és irodalomból adtak számot tudásukról elsőként a végzősök. Az Oktatási Hivatal közleménye szerint 2024-ben az ország mintegy 1161 vizsgahelyszínén több mint 112 ezer 700-an érettségiznek. Hétfőn magyarból középszinten 73 ezer 472, emelt szinten viszont jóval kevesebb, mindössze 2066 tanuló adott számot tudásáról. A Heves Vármegyei Kormányhivatal közölte, vármegyénkben az első napon összesen 2362-en tettek vizsgát, közülük emelt szinten 73-an.

Ez volt az első olyan vizsga, amin már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint kérték számon a tanulókat, és aminek a feladatlapjai emiatt máshogy is épültek fel, mint a korábbi években. Az első részben eddig megtalálható gyakorlati szövegalkotást például egy irodalmi műveltségi teszt váltotta, a második feladatlapban pedig, míg korábban egy műértelmezés és egy összehasonlító elemzés közül választhattak a vizsgázók, idén az összehasonlító elemzés helyett a második opció egy általános témakifejtő esszé volt. Az első részben a Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok, de volt szó Antigonéról és Ady Endréről. A második részben Karinthy Frigyes is volt. Kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehetett választani.

Munkácsi Anna, az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola magyartanára két osztályt is felkészített a vizsgákra. Mint ahogy azt elmondta, az előző évekhez képest más vizsgára készültek, mely kiegészült egy irodalmi teszttel, s ez kihívás volt a diákjainak.
– Beszélgetve velük azt mondták, a novellaelemzésnek örültek, és mindenki saját képességei szerint sikeresen megírta a vizsgát, alapvetően jó tapasztalatokkal, élményekkel zárult a nap – húzta alá.

Gabanyecz Mónika, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium magyartanára hasonlóan nyilatkozott az idei feladatsorról, mint mondta megoldható volt, valóban kihívás volt az újfajta tesztlap. Egy kicsit hiányolta belőle az érvelés részt.

Kovács-Paróczai Tekla, az egri Dobó István Gimnázium tanára is megosztotta gondolatait portálunkkal.
– Az idei tanévben 2 végzős osztályban (hat évfolyamos tehetséggondozó osztály és egy humán tagozatos csoport) 49 diákot érettségiztetek középszinten magyar nyelv és irodalom tantárgyakból.  Az írásbeli megírását követően a vizsgázók véleménye nagyon megoszlott arról, hogy mennyire volt nehéz vagy éppen jól megírható az első illetve a második rész.  Sokan összességében embert próbálónak tartották a kérdéseket, viszont az irodalmi feladatlapot – amitől a leginkább féltek – nem tartották megoldhatatlannak, átlagban 15-16 ponttal számolnak a megszerezhető 20-ból. Nehézséget okozott még többeknek a novellaelemzés kiemelt szempontjainak értelmezése, de olyanok is vannak, akik rosszabbra számítottak, és alapvetően kellemesen csalódtak.

Szaktanárként úgy vélem, hogy alapvetően egy jól megírható feladatsor volt az idei. Hozzáteszem viszont, hogy bizonyos feladatok esetén különösen indokolt lenne a részpontok adása, illetve a kötelező memoriterekből nem bántam volna, ha „közismertebbet” adnak meg a szerkesztők, valamint a novellaelemzés feladatát jóval világosabban, közérthetőbben és egyszerűbben fogalmaztam volna meg – részletezte.

Kedden a vizsgák matematikával folytatódnak, ebből a tantárgyból összesen 2328-an vizsgáznak, többségük – 2145 – közép szinten. Érdekesség, hogy matematikából angol nyelven is vizsgáznak tanulók, közép szinten 56-an, emelt szinten heten.

A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban 137-en érettségiztek magyarból.