Közélet

2016.05.04. 13:20

Csodálatos felvétel a rejtélyes kaptárkövekről

Bekerültek a Magyar Értéktárba a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra is, amelyek felterjesztését az egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület kezdeményezte.

M. A.

Egy rég elfeledett korból származnak a faragott sziklaemlékek, amelyek a Bükkalján találhatóak meg a legnagyobb számban, de a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben is gyakran előfordulnak. A Kaptárkő Egyesület legújabb ismeretterjesztő filmje –  amelynek elkészítéséhez a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság szakmai támogatással járult hozzá – közérthető módon hozza közelebb a kaptárkövek témáját az érdeklődőkhöz.

A központi bükk mészkőfennsíkjától délre puha riolittufa vonulat húzódik, amelynek kialakulásához a miocén közepén a Visegrádi-hegységtől a Tokaji-hegységig terjedő vulkáni koszorú krátereinek töménytelen mennyiségű hamuszórása járult hozzá. Ebből alakultak ki a Bükkalja terjedelmes riolittufa takarói. A tűzhányó kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok a riolittufa rétegek közé nyomulva helyenként ellenállóbbá, keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. Ezek a szilárdabb tufaképződmények, tufakúpok váltak alkalmassá az „kaptárfülkék” – vakablakos kövek – kialakítására.

A bükkaljai riolittufa területen Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg több mint 70 kaptárkövet ismerünk közel 500 fülkével. A fülkék átlagosan 60 centiméter magasak, 30 centiméter szélesek és 25-30 centiméter mélyek. Peremükön több lelőhelyen – így például a noszvaji Pipis-hegyen is – körbefutó keret található, amelybe valószínűleg a fülke fedelét helyezték.

A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, méreteikben teljesen eltérő tufa kúpokba vágták. Ez a körülmény téveszt meg sokakat, s nevezik a fülke nélküli riolittufa kúpokat is kaptárköveknek. E téves nézet lényegesen szegényebbé tenné a Bükkalját kaptárkövekben, ha a sziklafalakba, sziklapadokba vésett fülkék nem tartoznának a kaptárkövek közé.

Eddigi feltevések szerint a kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben. Említésre méltó példányaira bukkanhat a túrázó például a Mész-hegyen, ami az egri Szarvas térről jelzett turistaúton érhető el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!