Nem foglalkozik a parkolási díjjal az adóhatóság

Erre 2001 óta volt lehetősége az APEH-nak. A Legfelsőbb Bíróság tavalyi augusztusi döntése nem erre vonatkozott, hanem azt mondta ki, hogy milyen dokumentumok alapján lehetett a parkolási díj hátralékot adók módjára behajtani. Eszerint előbb pert kellett indítani és a bíróság jogerős ítéletében megállapított tartozás összegét hajthatták be az adóhatóságok.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy cégek esetében a parkolótársaságok az APEH-hez, magánszemélyeknél pedig az önkormányzati adóhatósághoz fordulhattak. Elenyésző volt azoknak az eseteknek a száma, amelyekben erre került sor - mondta el reggel.hu-nak Várszeghi György, az APEH Felszámolási és Végrehajtási főosztályának vezetője.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy azok, akik nem fizetik be a parkolási- és pótdíjat, a jövőben magúszhatják a tartozás behajtását. A pénzt ezentúl ismét bírósági végrehajtási eljárás keretében hajtják majd be. Ezt megelőzően azonban a parkolótársaságoknak továbbra is be kell perelniük a nem fizető autóst, majd ez után a jogerős bírói döntés birtokában következhet a bírói végrehajtási eljárás. Az azonban nem jellemző, hogy a parkolási díjból és hátralékból akkora tartozás halmozódik fel, hogy emiatt az illető ingatlanját le kell foglalni.

A bírósági végrehajtási eljárás és az adók módjára történő behajtás között az az alapvető különbség, hogy az előbbi többe kerül az adósnak. A bírósági végrehajtó ugyanis nagyobb költséget számol fel, mint az adóhatóság. Egyébként nincs különbség a két eljárás között, az APEH és a bírósági végrehajtó ugyanúgy inkasszálhat, lefoglalhat ingatlant és ingóságot.