Szöget vert a fejébe, s földbe ásta a kutyát a nagyapa

Felháborodást váltott ki sokakban az a tavaly áprilisi ügy, amelyben – amint arról portálunkon is beszámoltunk – egy szilvásváradi idős férfi egy nagy szöget vert be unokája kutyájának a fejébe, az állatot utána az erdőben nyakig beásta a földbe. Úgy vélte, ez a legjobb módja, hogy meggátolja az eb gyakori szökését. 

A messzemenően elítélendő tett miatt büntetőeljárás indult, s a bíróság – az ügyészi indítványnak helyt adva – büntetővégzésében a vádlottat egy év börtönbüntetéssel sújtotta, de annak végrehajtását kétesztendei próbaidőre felfüggesztette. S kötelezte csaknem százezer forint bűnügyi költség meg­fizetésére. 

Az Egri Járási Ügyészség szerint a közel 80 éves terhelt be­ismerte és megbánta a tettét, korábban még nem volt büntetve. Ezt az érvelést fogadta el a bíróság, amelynek döntésében az enyhítő és a súlyosító körülmények közül az előbbiek nagyobb súllyal estek latba. 

Szintén büntetővégzés meghozatalát indítványozta vádiratában az Egri Járási Ügyészség egy ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatti bűnügyben. A vád azt tartalmazta, hogy egy nő idén februárban a 25. számú főúton Szarvaskő irányába autózott. Egy bal kanyar utáni egyenes útszakaszon az úttesten felbukkanó vadállat miatt kocsijával áttért a másik sávba és ott a szalagkorlátnak ütközött. Személyi sérülés nem történt. Ám a rendőri intézkedés során megállapították, hogy a hölgy ittasan vezette a járművét. A vádhatóság pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta vele szemben. 

Dr. Gubala Ádám Miklós, a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivő ügyésze magyarázattal is szolgált: 
– A büntetővégzés meghozatalára irányuló procedúra a büntetőeljárás egyszerűsítését és jelentős gyorsítását szolgálja. Ilyenkor a bíróság – főként az ügyészség indítványára – a nyomozás során beszerzett bizo­nyítékokat mérlegelve, a bizonyítás tárgyaláson történő ismételt lefolytatása nélkül hoz döntést, szab ki büntetést, alkalmaz intézkedést. 
A ma hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) a C. fejezetében szabályozza a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást. A bevezetésének indokát a jogiforum.hu honlapon tavaly április 20-án közzétett tanulmányában dr. Tóth-Juhász Szilvia bírósági titkár fejtette ki. E szerint a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás a büntetőeljárás gyorsítását célozza, az egyszerű megítélésű, tömegesen előforduló, kis-­közepes tárgyi súlyú ügyek esetén alkalmazandó külön eljárás. A bíróság tárgyalás tartása, bizonyítás felvétele nélkül, a nyomozás iratai alapján dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről. Ha azt megállapítja, akkor a törvényben taxatíve meghatározott korlátozott súlyú joghátrányt alkalmaz. 

A Be. 739. szakaszának második bekezdése kimondja, hogy a büntetővégzés ügydöntő határozat, úgy kezelendő, mint az ítélet. A 740. szakasz rendelkezik arról, hogy milyen feltételek között hozhat a bíróság büntetővégzést. Ezt ügyész indítványára vagy hivatalból teheti. Tárgyalás mellőzésével, ügyiratok alapján, ha egyszerű megítélésű az adott ügy, ha a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva. S akkor is, ha a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. 

A Be. azt is előírja, hogy a bíróság milyen szankciókat szabhat ki a büntetővégzésben. Ezek: a felfüggesztett szabadságvesztés, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a kiutasítás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Kato­nával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhatja a bíróság. Ezeken túl jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást is alkalmazhat. 

Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő deliktum esetén szintén büntetővégzésben határozhat az ítélkező szerv, ha az előbb említett feltételek fennállnak, s ha a vádlott beismeri a bűntény elkövetését. Nyolc esztendőnél nem súlyosabban büntetendő bűntény elbírálásakor is születhet büntetővégzés az ügyészség indítványára. 
A bíróság határozatában pártfogó felügyeletet is alkalmazhat, ha felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, jóvátételi munkát ír elő, vagy próbára bocsátja a terheltet. Elrendelheti az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzá­fér­hetet­lenné tételét. Helyt adhat polgári jogi igénynek. 

A Be. 741. szakasza értelmében a bíróságnak az ügy beérkezése után egy hónappal kell meghoznia a büntetővégzési határozatot. A 742. szakasz alapján az ellen nem lehet fellebbezni. Ám az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja. Ekkor a kiszabott szankció, abban alkalmazott intézkedés végrehajtását el kell halasztani.