Lőrinciben a város összes feszületénél fohászkodtak

Lőrinciben az elmúlt évi borongós-esős-hideg időjáráshoz képest ezúttal kellemes, ámbár szeles idő fogadta a nagypénteki keresztút résztvevőt. A reggel 8 órakor a templomból induló mintegy húsz zarándok – köztük Pálinkás Péter alpolgármester és Széles László plébános – arra vállalkozott, hogy gyalogosan, kerékpárral vagy éppen gépjárművel felkeresik a településen és a határaiban lévő feszületeket. Az állomásokon Krisztus szenvedéstörténetének egy-egy stációját olvasták fel, elimádkozták a Miatyánkot, majd folytatták útjukat.

Az összesen tizenkilenc kilométer hosszúságú keresztút nem egyszerű vállalás, hiszen a temetőtől a kápolnáig, az egykori selypi cementgyártól a Pék-kanyaron át Hegymegpusztáig szinte minden másfél kilométerre jut egy-egy kereszt. Voltak, akik csupán néhány szakaszt tettek meg, mások út közben csatlakoztak a menethez.

Lőrinci régóta nevezetes a hálából vagy más okokból állított feszületekről. A legrégebbi a Tájháznál lévő, úgynevezett Bacsa-féle, aminek a helyén már 1792-ban kereszt állt kis haranggal, a „legfiatalabb” pedig a 21-es főút lőrinci bekötőútjánál található feszület, amit 2020-ban állítottak. A Szent Anna-kápolnánál – amely a nagypénteki keresztút végállomása – négy is található, közülük a Kálvária-dombon három, középen Jézussal, két oldalán pedig a vele együtt megfeszített latrokkal.