A gyöngyösi városrendészeti modellt ajánlja a rendőr tábornok más városokban is

A gyöngyösi városháza részleteket közölt a héten abból a tanulmányból, amely Christián László rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanára és Ferenczy Dániel, a gyöngyösi városrendészet vezetőjének a Magyar Rendészet című folyóirat legutóbbi számában megjelent, A közösségi rendészet gyöngyösi modellje című közös munkája. A gyöngyösi városháza kiemeli, egyebek mellett az is kiderül a tanulmányból, hogy nagyobb bizalmat éreznek a gyöngyösiek az önkormányzati városrendészet iránt, mint a kapacitáshiánnyal küzdő rendőrség iránt, továbbá az, hogy a szerzők a közösségi rendészet gyöngyösi modelljének bevezetését más hazai városok számára is ajánlják. A közösségi rendészet bevezetése jelentősen növelte a gyöngyösi lakosság szubjektív biztonságérzetét, és erősítette a lakossági bizalmat a helyi önkormányzati rendészet iránt, így a modell az erre irányuló célkitűzést tekintve sikeres, és más hasonló adottságú településekre ajánlható a bevezetése a lakossági elégedettség és biztonságérzet növelése érdekében, olvasható Christián László és Ferenczy Dániel értekezésében a ludovika.hu weboldalon.

A gyöngyösi városháza szemelvénye szerint a tanulmány a közösségi rendészet gyöngyösi modelljét vizsgálja, amelynek kialakítása 2020-ban kezdődött meg a városban. Mint a szövegből kiderül, Gyöngyösön ugyanazok a településbiztonsági kockázati tényezők észlelhetők, amelyekkel bármely átlagos hazai vidéki településen találkozhatunk: az illegális hulladéklerakás, a mélyszegénységben élők által lakott területeken a közrend fenntartásának nehézségei, forgalmasabb közterületeken megjelenő randalírozó személyek kiszűrése, erőszakos kéregetők visszaszorítása, hajléktalanok helyzetének konszolidálása, a közlekedési biztonság fenntartása, valamint a bűnmegelőző járőrtevékenység.

A tanulmány ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a rendőrség kapacitáshiánya jelentős többletfeladatot hárít a városi önkormányzatra, ezáltal a városrendészeti állományra is, ennek következtében a lakosság gyakran keresi a kapcsolódási pontokat a helyi rendészettel. A tanulmányban megjelenő kutatási eredmények tanúsága szerint a gyöngyösiek szívesebben és gyakrabban hívják a városrendészet járőrszámát, mint a 112-es segélyhívót. A kutatás szerint a Gyöngyösön élők 70 százaléka szerint biztonságosabb, ezáltal élhetőbb Gyöngyös városa a Szomszédom a felügyelő program működtetése óta, amely a feltárt kutatási adatok ismeretében szignifikánsan pozitív irányba mozdította el az általános szubjektív biztonságérzetet, közli a tanulmány alapján a városháza.

A gyöngyösi városháza kiemeli, hogy tanulmány szerzői a gyöngyösi modell bevezetését más települések számára is ajánlják. 

– A kutatás végeredménye egyértelműen rávilágít, hogy a megkezdett irány, amelyet a gyöngyösi közösségi rendészet képvisel, kimondottan pozitív elbírálás alá esik a megkérdezettek körében, és a folyamatos működtetése elengedhetetlen. A kutatás bebizonyította, hogy a városrendészet modellváltását követően Gyöngyös város közbiztonságának megkerülhetetlen alkotóeleme lett, ami a polgárbarát szolgáltató jelleg hangsúlyozásával elérte a szervezet iránt érzett lakossági szimpátia számokkal is kimutatható emelkedését. A polgárok bizalmának köszönhetően a városrendészethez beérkező nagy mennyiségű információ lényegesen hatékonyabbá és jól működővé teszi a mindennapi feladatellátást. Az eredmények tudatában jelenleg feltételezhető, hogy a helyben alkalmazott közösségi rendészeti technikák – járőrszám alkalmazása, Szomszédom a felügyelő program, közösségi média használata – más településen való bevezetésével hasonló sikerek érhetők el, és érzékelhetően biztonságosabbá tehető az adott helység – idézi Christián László és Ferenczy Dániel tanulmányát a gyöngyösi városháza.