Friss fotókon pózol a Bükkben járó medve

Csendes Péter, Cserépfalu polgármestere adta hírül portálunknak, hogy a Bükkben járó medve több napon is feltűnt a vadkamerák felvételein. Elmondása szerint kedd óta nem látták a vadállatot, de az első észlelés óta több kamerát is kihelyeztek az erdőben, hogy minél jobban megfigyelhessék a medvét. 

Úgy fogalmazott, nem biztos, hogy csak egy medve van a környéken, hiszen a képeken nem tökéletesen kivehető a színük, még az is lehet, hogy több állat is jár a területen. 

Csendes Péter elmondta, hogy a település környékén már tavaly ilyenkor is láttak medve. A lakosokat arra kéri, hogy a veszély elhárultáig fokozott óvatossággal tartózkodjanak a külterületeken és kiemelten figyeljenek a haszon- és háziállataik biztonságára is. 

A Bükkben járó medve sem játék!

Megkeresésünkre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság elmondta, hogy a barnamedve jelenléte 2008 óta észlelhető a nemzeti park három vármegyényi működési területén. A medve alapvetően kerüli az embert, valamint megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult” helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. 

Elmondták, hogy a barnamedve táplálkozásában a növényi táplálék dominál, fehérjeszükségletét alapvetően rovarok elfogyasztásával fedezi, olykor dögöt is eszik. Alkalmanként nagytestű patásokat is elejthet, azonban a Bükki Nemzeti Park működési területén az elmúlt évtizedekben barnamedve által elejtett prédát még nem azonosítottak. 

A nemzeti park igazgatóság egy összefoglalót is közzétett honlapján, amiben a legfontosabb tanácsokat sorolják fel. Mint írják, a medve nem játék, a medvét kerülni kell. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van, a legtöbb konfliktus pedig az anyamedvékhez köthető. A cikkben mind az erdőjáróknak, a lakosoknak és a gazdálkodóknak is összefoglalták a legfontosabb teendőket és elkerülendő teendőket. 

Például, ha erdőt járunk azt a kijelölt turistautakon tegyük, napközben és igyekezzünk mindig beszélgetni, mert kerülni kell a nesztelenséget. Ha véletlenül mégis találkozunk medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk meg elzavarni, ne nézzünk a szemébe, ne fordítsunk neki hátat és ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk. Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, hiszen a medve alapvetően nem támad, esélyes, hogy ő is megijed tőlünk. 

Lakosként, ha tudomásunk van róla, hogy a környéken medve jár, akkor a kerítésen kívüli kerti és konyhai hulladéklerakót számoljuk föl. A haszonállatokat zárt helyen éjszakáztassuk, a méhkaptárakat az erdőszegélytől távol helyezzük el és lehetőség szerint alkalmazzunk megfelelően képzett, nagytestű kutyákat. 

A gazdálkodóknak fontos tudniuk, hogy medve látogatására ott lehet számítani, ahol a gazdálkodási egység és az erdő határa közel esik egymáshoz. Érdemes 5–8000 V feszültséget biztosító több szálas - lehetőség szerint 6 szál - villanypásztort alkalmazni, melynek a legfelső szála 120 centiméter magasan kell lennie. A vadriasztó módszerek alkalmazása is ajánlott, emellett pedig a gazdálkodó területen is kiemelten kell figyelni a haszonállatokra és érdemes itt is nagytestű, jól képzett kutyákat alkalmazni. 

Barnamedvével kapcsolatos észlelést a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának központi számán, illetve a +36 30 861-3808 ügyeleti számon kell bejelenteni. 

Legutóbb arról adtunk hírt portálunkon, hogy Istenmezeje környékén is láttak medvét. A magányos példány mellett egy hárombocsos anyamedve is élhet a területen.