2024.05.06. 05:24
Ukrajna felszólította partnereit: ne ismerjék el Vlagyimir Putyint legitim elnökként
803. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolásának 10. évfordulója alkalmából tartott koncertek egyikén a moszkvai Vörös téren
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Ilnyickij
Ukrajna felszólította partnereit: ne ismerjék el Vlagyimir Putyint legitim elnökként
Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.
„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként”
– áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.
Porrás: MTI/EPA/Szputnyik/Pavel Byrkin Fotó: Pavel Byrkin
A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.
Az orosz belügyminisztérium szombaton körözést adott ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Indokként az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.
A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg.
Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.
Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.
Kizárják a „külföldi ügynököket” a választott tisztségekből OroszországbanHarmadik, egyúttal utolsó olvasatban olyan törvénymódosítási javaslatokat fogadott el az orosz parlament alsóháza hétfőn, amelyek megtiltják a külföldi ügynöknek minősített személyek számára, hogy választásokon bármilyen szinten jelöltek, jelöltek meghatalmazottai vagy megfigyelők legyenek. A több különböző jogszabályban elfogadott módosítások értelmében az aspiráns nem szerepelhet a külföldi ügynöki nyilvántartásban mindaddig, amíg benyújtja a jelöltté nyilvánításához vagy jelöltlista nyilvántartásba vételéhez szükséges iratokat. Az egyik módosított törvény egyenesen megtiltja a „külföldi ügynököknek” választott tisztségek betöltését. A jelenleg hatályos normák nem korlátozzák a „külföldi ügynökök” passzív választási jogát, de megtiltják számukra, hogy közhatalom szerveinél kinevezett pozíciókat töltsenek be, köztisztviselők, valamint választási bizottságok tagjai legyenek. Az új normák azt is rögzítik, hogy a választásokon bármilyen szinten már bejegyzett jelölt nem tehető fel a külföldi ügynökök nyilvántartásába. Ugyanakkor a közhatalom szerveinél tisztséget betöltő külföldi ügynökök jogköre határidő előtt megszűnik, ha a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül nem töröltetik nevüket az ügynöklistáról. A módosítások értelmében a külföldi ügynökök, valamint a szélsőséges vagy terrorszervezetek tevékenységében részt vevő személyek nyilvántartásában szereplők semmilyen szinten nem lehetnek választási megfigyelők, de jelöltek meghatalmazottjai sem. Az utóbbi kategóriába sorolt személyek szintén nem lehetnek szavazati joggal rendelkező tagjai a választási bizottságoknak. Ugyanez a korlátozás vonatkozik majd azokra is, akiket szélsőséges jelképek használata miatt vontak közigazgatási felelősségre. A módosítások az eddigieknél szigorúbb követelményeket állapítanak meg a választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőkkel szemben is. Oroszországban legközelebb szeptemberben tartanak választásokat. Akkor 19 kormányzói posztról, valamint 13 regionális parlament, továbbá számos helyi önkormányzati testület és tanács mandátumairól lehet majd szavazni, és egy pótválasztást tartanak a szövetségi parlament alsóházába is. |
Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradást az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban
Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradásokat hétfőre virradóra az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban – jelentették be hétfőn az ukrán hatóságok.
A közlemény szerint a 13 iráni gyártmányú harci drón a régió három kerületének mintegy 400 ezer háztartást felölelő részét, és a fővárosát, Szumit támadta.
Noha 12 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem, az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk 1325 településen okoztak áramszünetet. Az áramszolgáltatást a nap folyamán 1234 településen és Szumi nagy részén is sikerült már helyreállítani - közölte Telegram csatornáján az Ukrenerho ukrán energetikai vállalat, illetve a régió katonai vezetése.
Két település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg az ukrajnai Harkiv megyében lévő Kotljarivka és donyecki régióban lévő Szolovjove települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az orosz haderő az elmúlt nap folyamán négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat és 11 ukrán támadást és ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 960 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két, csapásmérő drónokat összeszerelő üzemet, egy SzU-27-es repülőgépet, négy harckocsit – köztük egy Leopardot –, egy páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és két lengyel Krab önjáró, valamint kilenc amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 23 drónt és öt legénység nélküli hajót.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Berjozovka községnél hét civil életét vesztette, 42 pedig megsebesült, amikor – a régió kormányzója szerint – ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek egy agrárvállalat dolgozóit szállító járművekre támadtak. 32 embert kórházba szállítottak, négyük állapota súlyos.
Az orosz belügyminisztérium hétfőn körözést adott ki Arszen Avakov, az ukrán belügyi tárca volt vezetője ellen. Moszkvában az elmúlt napokban az ukrán vezetés több hivatalban lévő és volt tagját tették körözőlistára, köztük Volodimir Zelenszkij elnököt is.
Orosz külügyminisztérium: következményei lesznek, ha brit fegyverrel támadják Oroszországot
Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai létesítmény és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
„Nigel Casey (nagykövet) figyelmeztetést kapott, hogy a brit fegyvereket Oroszország területén alkalmazó ukrán csapásokra válasz lehet bármely brit katonai létesítmény és haditechnikai eszköz Ukrajna területén és a határain túl” – hangzott a közlemény.
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
Az orosz külügyminisztériumba bekéretett misszióvezetőt arra szólították fel, gondolkozzon el, milyen katasztrofális következményekkel járnak elkerülhetetlenül London ellenséges lépései, és hogy kapjanak a leghatározottabb és a legegyértelműbb módon cáfolatot David Cameron brit külügyminiszter „harcias és provokatív kijelentései”.
A nagykövetnek a moszkvai tájékoztatás szerint „keményen” felhívták a figyelmét arra, hogy Cameronnak az Oroszországra mérendő csapásokra vonatkozó „ellenséges kirohanása” ellentmond London korábbi álláspontjának, miszerint a nagy hatótávolságú rakétákat semmilyen körülmények között sem vetik be Oroszország területe ellen.
„Ezzel a külügyminisztérium vezetője dezavuálta ezt az álláspontot, és országát de facto a konfliktus egyik tényleges részeseként ismerte el” – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.
Nem hadászati nukleáris fegyverek bevetését imitáló hadgyakorlatot rendelt el az orosz elnök
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
„A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (...) hadgyakorlatának megtartására”
– áll a sajtóközleményben.
A közeljövőben megtartandó hadgyakorlatba, amelynek dátumát nem közölték, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
Fotó: Vagyim Szavickij / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A tájékoztatásban a tárca rámutatott, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyetértését fejezte ki a közleményben megjelent indoklással.
Ha azt kérdezik, hogy a Nyugat képviselőinek mely nyilatkozatairól van szó, nyilvánvaló, hogy Macron úr nyilatkozatáról és a brit képviselők nyilatkozatairól van szó. Tudják, csatlakozott hozzájuk az amerikai szenátus képviselője is, ha nem tévedek, aki arról beszélt, hogy készek, sőt szándékukban áll fegyveres kontingenseket küldeni Ukrajnába
– mondta Peszkov újságírói kérdésekre válaszolva.
Az orosz elnöki szóvivő szerint az említett politikusok valójában NATO-katonákat akarnak az orosz hadsereggel szembeállítani.
„Ez a feszültség eszkalálódásának egy teljesen új fordulója, példa nélküli, és természetesen különleges figyelmet és különleges intézkedéseket igényel” – tette hozzá Peszkov.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a hadgyakorlatot szintén nyugati vezetők azon kijelentéseivel hozta összefüggésbe, amelyek szerint csapatokat kívánnak vezényelni Ukrajnába. A fellépést „a nyugati uralkodó osztály teljes degradációjának” nevezte.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Hakeem Jeffries, az amerikai képviselőház demokrata kisebbségének vezetője meglebegtette az amerikai fegyveres erők részvételének lehetőségét az ukrajnai konfliktusban. Szerinte egy ilyen forgatókönyv akkor lenne valószínű, ha az ukrán fegyveres erők vereséget szenvednének. A politikus hangsúlyozta, hogy Washington „nem hagyhatja, hogy Ukrajna elessen”.
Peszkov korábban nagyon veszélyes tendenciának nevezte nyugati politikusoknak az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről szóló megszólalásait.
Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. Ez a lépés heves bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradást az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban
Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradásokat hétfőre virradóra az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban – jelentették be hétfőn az ukrán hatóságok.
A közlemény szerint a 13 iráni gyártmányú harci drón a régió három kerületének mintegy 400 ezer háztartást felölelő részét, és a fővárosát, Szumit támadta.
Fotó: Pavlo Pahomenko / Forrás: MTI/EPA
Noha 12 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem, az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk 1325 településen okoztak áramszünetet. Az áramszolgáltatást a nap folyamán 1234 településen és Szumi nagy részén is sikerült már helyreállítani - közölte Telegram csatornáján az Ukrenerho ukrán energetikai vállalat, illetve a régió katonai vezetése.
Német nagykövet: Ukrajna Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszereket kap
Martin Jaeger ukrajnai német nagykövet a Harkiv megyében tett látogatása során bejelentette a Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszerek átadását Kijevnek – közölte hétfőn az ukrán infrastrukturális minisztérium.
A minisztérium Facebook-oldalán közzétett információk szerint a nagykövet az ukrán infrastrukturális miniszterrel, Olekszandr Kubrakovval együtt látogatott a területre. A minisztérium Németországot Ukrajna egyik stratégiai partnereként nevezte meg a katonai segítségnyújtás terén, és közölte, hogy a nagykövet „további Patriot, IRIS-T és új Skynex rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek küldését jelentett be”.
Kubrakov azt is elmondta, hogy Németország kész csatlakozni Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállításához. „Közös stratégiánk az energiarendszer maximális decentralizációja – mobil kazánházak, kapcsolt energiatermelő erőművek, gázturbinák. Gyors döntéseket várunk partnereinktől ezen a téren. Magunk részéről előkészítjük a vonatkozó kormányhatározatokat” – idézte a sajtószolgálat a tárcavezetőt.
Az ukrán hatóságok rendszeresen felszólítják a Nyugatot, hogy szállítson Kijevnek légvédelmi rendszereket és rakétákat, különösen ragaszkodva a Patriot rendszerekhez.
Korábban Kijev további 5-7 ilyen eszközt szeretett volna kapni, de április elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, „kívánatos, hogy Ukrajnának 25 Patriot rendszere legyen”.
Semjén Zsolt: nem fogunk Ukrajnának menekülteket kiadni!
Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket. Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket – szögezte le az ATV megkeresésére a nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes.
Fotó: Kovács Attila / Forrás: MTI
A hírportál azután kereste meg a politikust, miután sajtóhírek szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a hadköteles ukránok EU-tagországokból történő kiadatásáról tárgyal.
Semjén Zsolt ennek kapcsán kijelentette, Magyarországon minden Ukrajnából menekült teljes biztonságban van, és minden segítséget megkap, akár magyar, akár ukrán. Szavai szerint
a kárpátaljai magyarok tekintetében ez nemzeti kötelességünk is, az ukránok esetében humanitárius és jogi evidencia, hiszen senki sem adható ki, akinek az élete veszélybe kerülne.
Márpedig az ukránok azért akarják a kiadásukat, hogy a háborúba, a frontra küldjék őket, ahol az emberek meghalnak. Tehát akik hozzánk menekültek Ukrajnából, mindenki biztonságban van, és nem adjuk ki őket! – erősítette meg a miniszterelnök-helyettes.
A kárpátaljai Nagyszőlősön figyelmeztető lövések dördültek el a hadkiegészítő parancsnokságnál
Figyelmeztető lövéseket adtak le a hatóságok a kárpátaljai Nagyszőlős hadkiegészítő parancsnokságánál, ahol feldühödött, egy főleg helyi nőkből álló csoport tagjai próbálták meg kiszabadítani elhurcolt férjeiket – adta hírül a Híradó.hu.
A konfliktus abból alakult ki, hogy az egyenruhások nemcsak az egészséges, de még a halálos beteg hadköteles korúakat is magukkal vitték. A nők tiltakozásképpen barikádot építettek az épület elé. A rendőrség szerint emiatt akár hét év börtönt is kaphatnak.
A Hír TV kárpátaljai tudósítója elmondta, hogy Nagyszőlősön dacára az ünnepnek ostrom alá vették a hadkiegészítő irodát.
Előállították azokat, akik ezt a balhét indították és tettükért garázdaság vétsége miatt akár hét éves börtönbüntetést is kockáztathatnak. Hozzáteszi a jelentés, hogy a hadkiegészítő munkatársai teljes mértékben törvényesen jártak el, amikor a fegyverükkel figyelmezető lövéseket adtak le.
Ukrán dróntámadás érte az oroszországi Belgorod régiót
Legalább hat ember meghalt és 35 megsebesült hétfőn kora reggel egy ukrán dróntámadásban az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban, amely a kijevi erők rendszeres célpontja - közölte a helyi kormányzó.
Két kisteherautót (...), amelyek dolgozókat szállítottak munkahelyükre, és egy személygépkocsit támadott meg az ukrán hadsereg kamikaze drónokkal" - részletezte Vjacseszlav Gladkov a Telegram közösségi oldalon. "Hat ember meghalt és 35 megsebesült
– mondta. A támadás az ukrán határhoz közeli Berjozovka település közelében történt.
A magyarok 82 százaléka szerint az azonnali tűzszünet lenne a helyes döntés (videó)
A sérülteket, akiket a repeszek többé-kevésbé súlyosan megsebesítettek, mentőautók szállították el a régió egészségügyi központjaiba. Egy ember állapota súlyos, két gyermeknek felületi sérüléseik vannak
– tájékoztatott a kormányzó.
A regionális hatóságok szerint a járművek egy helyi húsipari vállalathoz tartoztak, és alkalmazottakat szállítottak.
Oroszországban a hatóságok a náci Németország felett aratott győzelem emléknapjához kötődő ünnepségek egy részét, amelyek általában nagy tömegeket vonzanak országszerte, biztonsági okokból, különösen az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódóan törölték.
Tavaly december 30-án Belgorodot, a régió azonos nevű fővárosát, amely Berjozovka településtől 60 kilométerre fekszik, a leghalálosabb támadás érte orosz földön azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában offenzívát indított ukrán szomszédja ellen. A halálos áldozatok száma 25 volt, továbbá mintegy százan megsebesültek, több száz embert pedig kimenekítettek lakhelyéről.
A magyarok 82 százaléka szerint az azonnali tűzszünet lenne a helyes döntés
A magyarok négyötöde, 82 százaléka szerint az orosz–ukrán háborúban a helyes döntést az azonnali tűzszünet jelentené a Real-PR friss közvélemény-kutatása szerint. Abszolút többsége van az emberéletek megóvásának minden demográfiai csoportban és politikai közösségben.
Fotó: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA
Amerika még tovább húzná az orosz-ukrán háborút, ha Biden nyerne
Ukrajna 2025-ben ismét ellentámadásba lendül az orosz-ukrán háborúban. Ehhez hozzájárul az Amerikai Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag, valamint további nyugati források is. Ezt mondta Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a Financial Timesnak.
Sullivan ezzel a kijelentéssel megismételte Ukrajna azon reményét, hogy az ország előrelépést érhet el az oroszok által elfoglalt terület visszafoglalása ügyében.
A Financial Times azonban megjegyzi, hogy minden új ukrán offenzívához további katonai segítségre és pénzre lenne szükség a nyugati szövetségesektől, köztük az Egyesült Államoktól is. Mint ismeretes, az USA legutóbbi, 61 milliárd dolláros segélycsomagjáról szóló döntést is hosszú hónapokig tartó politikai belharcok előzték meg.
Az ellentámadás előtt azonban először ki kell tartaniuk az ukránoknak. Szakértők szerint ez sem lesz könnyű nekik. A várható orosz nyári offenzíva miatt nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna. Sullivan azonban megjegyezte, hogy a beérkező amerikai fegyverekkel Ukrajna képes lehet „megtartani a frontot”.
A Fehér Ház tehát a háború további folytatásában érdekelt, s világosan látszik ezekből a szavakból, hogy amennyiben Joe Biden nyeri az amerikai választást, akkor folytatódik a vérfürdő az orosz-ukrán háborúban. Ukrajna bármilyen új, 2025-ös offenzívájának pénzelése a Kongresszustól és Washington jóváhagyásától függ. Donald Trump, a volt elnök és a republikánusok várható jelöltje ugyanakkor szkeptikus az ukrajnai segélyekkel kapcsolatban, és megfogadta, hogy megpróbálja gyorsan lezárni a konfliktust, és tárgyalásos rendezésre törekszik.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Több sérültje is van a harkovi légicsapásoknak
Hat ember, köztük egy gyermek megsebesült egy dróncsapásban Harkov régióban – írta az AP hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva. További tizennégyen megsebesültek vasárnap délután a Harkov városára mért légicsapásban.
Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Magyarország területére 2024. május 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 4223 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3844 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Közel tízezer embert menekítettek ki Harkiv körzetéből
- Tizenkét harkivi települést foglalt el a héten az orosz hadsereg
- Atombombákkal védené Európát Emmanuel Macron
- Váratlanul lemondta külföldi útjait Zelenszkij
- A Soros-birodalom örököse a harctéri helyzetről folytatott megbeszéléseket Kijevben
