Tényleg segít a Facebook pénze a világon?

Talán már kevesen emlékeznek rá, de pár éve volt csak, 2015-ben, mikor Mark Zuckerberg a kislányuk születése alkalmából bejelentette, hogy

a részvényeik 99 százalékáról, azaz 45 milliárd dollárról lemondanak,

s az e célra létrehozott Chan Zuckerberg Kezdeményezésen keresztül a világ jobbítására, egészségügyre, oktatásra, internet-hozzáférésre és közösségépítésre szánják pénzüket.

Akkor nem túl visszafogottan, a Facebookon jelentették be az emberbarát tervet, amiről rövidesen elkezdte pletykálni a sajtó, hogy valójában nem is alapítvány, hanem egyfajta korlátolt felelősségű társaság, LLC. Az LLC (limited liability company) inkább vállalat, mintsem karitatív alapítvány, ellenben állítólag kiválóan alkalmas az adómegkerülésre.

Azóta nemigen hallani róla, hogy miként fordítaná ténylegesen a részvények 99 százalékát a Z. család a világ megsegítésére.

Ezúttal csak 1,7 milliárd ember kisegítéséről van szó

A kérdés annyi, hogy vajon tényleg képes a Facebook csökkenteni világszerte a pénzátutalások költségét?

Mint beszámoltunk róla, a Libra elnevezésű digitális pénzével a Facebook olyat léphet, ami még nem történt az internet megjelenése óta.

A Libra ugyanis kikerülve a bankok és pénzügyi intézmények rendszerét, önálló árfolyammal, inflációval, miegyébbel nagyban függetlenedik a jelenlegi pénzügyi világrendtől. Ez még egy stabil, adatkezelési botrányoktól mentes óriásvállalat esetében is hatalmas kockázatot jelenthetne.

A Facebook – valamint csatlakozó társai, Mastercard, Visa, eBay, Uber, Spotify, Vodafone és sokan mások – szerint a Libra-t a Messenger és a WhatsApp felhasználók fogják elérni – illetve bárki, aki letölti a rövidesen bevezetendő Calibra digitális pénztárca alkalmazást.

Nem kevesebb, mint 1,7 milliárd embernek nincs bankszámlája: a megoldás lehetővé teszi mindenkinek, csupán egy okostelefon segítségével pénzt küldjön, olyan egyszerűen, mintha szöveges üzenetet küldene, ígérik.

Mennyibe is kerül ma?

Az egyik legfontosabb terület, amelyre a Libra hatással lehet, például a Szaharától délre fekvő Afrika.

Tavaly az ide küldött 200 dollárt átlagosan körülbelül 9 százalék utalási költség terhelte.

„Az jelentené a sikerünket, ha a külföldön dolgozóknak gyors és egyszerű módszert adnánk arra, hogy pénzt küldhessenek haza a családjuknak” – ez a Libra hivatalos küldetése. Ami egyébként összhangban van az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljaival, miszerint a külföldön élők pénzátutalási tranzakciós költségeit kevesebb mint 3 százalékra akarják csökkenteni, és 2030-ig teljesen felszámolni az 5 százaléknál magasabb költségeket.

A Statista ábráján 200 dollár mostani, átlagosan 7 százalékos átlagos átutalási költsége látható a világ nagyobb régiói szerinti bontásban:

Borítókép: Shutterstock