2023.07.24. 06:00
Szex az űrben? Ez bizony létező probléma
Kutatók rámutatnak, hogy az űrutazási ipar nem foglalkozik a kérdéssel, pedig már minden lehetőség adott, hogy emberek szexeljenek az űrben.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Vadim Sadovski
Nagyot ugrott az utóbbi években a magáncégek piacra lépésével az űrturizmus. 2021-ben a SpaceX sikeres űrrepülést hajtott végre csak civilek részvételével, 2023 júniusában a Virgin Galactic is megvalósította első kereskedelmi űrutazását.
David Cullen, a brit Cranfield Egyetem bioanalízis professzora friss dolgozatában rámutat, hogy a „szex az űrben” már létező probléma az űrturizmusban. Szex az űrben: Az ellenőrizetlen emberi fogantatás figyelembevétele a feltörekvő űrturizmusban (Zöld könyv nyilvános konzultációhoz) című tanulmánya innen le is tölthető.
A Cranfield Egyetem professzora arra figyelmeztet, hogy mindez nem valami elvont, bár pikáns téma, hanem nagyon is aktuális, mert küszöbön áll a hosszú távú űrutazás megvalósulása. Yusaku Maezawa japán milliárdos például már jegyeket vásárolt a SpaceX Hold körüli keringési útvonalára, és a nyolcfős legénységet is bejelentették.
Az űrturizmus sokáig csak a távoli jövőről szólt. De szuborbitális űrturizmus – rövid repülések mindössze néhány perces űrrepüléssel és súlytalansággal – már most létezik. A jegyárak az ingyenestől a dollármilliókig terjednek.
És hát az emberek olyan lények, akik még nagyon szélsőséges környezetben is szexelni akarnak. Hogy ez mennyire így van, elég csak arra gondolni, milyen régen létezik a Mile High Club, azaz Mérföld Magas Klub. Egy, még a 2010-es években végzett felmérésben az amerikaiak 9%-a állította, hogy szexelt a repülőgép ülésén, 17%-a a repülőgép mellékhelyiségében, 5%-a egy idegennel a repülőgépen, és 3%-a a személyzet egyik tagjával.
A hosszú távú kereskedelmi űrutazáson még némi tér is lesz a szerelmeskedéshez, mert ezeket az űrjárműveket nagy kabinokkal, olyan utasterekkel építik, amelyek több tucat utas befogadására alkalmasak. A Földet és a Holdat megkerülő űrutazáson részt vevők sokkal tovább maradnak, mint a repülőgépeken.
Az igazi gond nem maga a szex, hanem az, hogy teherbeeséshez vezethet a világűrben is
– mondják a kutatók.
Bár az űrutazási vállalkozások nem engedélyezik várandós személyek felszállását, lehetséges, hogy az utasok elhallgatják terhességüket, vagy maguk is csak a terhesség későbbi szakaszában veszik észre. A világűrben való tartózkodás pedig károsítja az emberi szervezetet. Elsősorban „súlyos csontvesztést” és „szerkezeti változásokat” mutatnak ki az agyban, de nem ismert, hogy miként hat a várandós nőkre, s egyáltalán az emberi szaporodási folyamatokra.
Egy, a kozmikus sugárzás egérembriókra gyakorolt hatását vizsgáló 2020-as tanulmány azt sugallja, hogy a kozmikus sugárzásnak való kitettség károsítja az embriókat.
Immáron több évtizedes emberi űrrepülés gyakorlatából tudjuk, hogy a súlytalanság és az ionizáló sugárzás megnövekedett szintje mélyreható hatással van szervezetünkre.
Az űrhajósok izom- és csontvesztéstől szenvednek, mivel testüknek nem kell ellenállnia a gravitációs erőknek. A Földön a gravitáció befolyásolja a testnedvek, például a vér eloszlását. A gravitáció hiánya megnövekedett nyomást eredményezhet a koponyán belül, ami homályossá teheti az emberek látását, és még az agy szerkezetét is megváltoztathatja.
Ezért az űrben fogant emberi embriók esetében számolni kell esetleges fejlődési rendellenességekkel. Ezenkívül súlytalanság esetén megnövekedhet a méhen kívüli terhesség kockázata is.
Még ha az űrturisták használnak is fogamzásgátlást, kétséges, hogy az a Föld bolygón kívül is hatékony lesz. Nem készültek tanulmányok arról, hogy a fogamzásgátlókra milyen hatással lesz az űrkörnyezet.
Egyéb kockázatok és mellékhatások
Az űrutazási szakma nincs felkészülve a félresikerült kapcsolatok nyomán induló perek, a hírnévkárosodás, a gazdasági veszteségek, valamint az etikai és reproduktív jogok kockázataira. Ezenkívül olyan helyzetekben, amikor több ember él együtt egy zárt térben, s nincs menekülési lehetőség, például egy űrhajóban, mindig megnő az esély a szexuális zaklatásokra.
Digitália
- Segítség! Houston, idefent az agyunk nem működik jól
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották