2024.01.18. 06:00
Forradalmian új módon akarják gyógyítani a cukorbetegeket
A bőrünkön élő baktériumok termelnék az inzulint, és folyamatosan ellátnák a szervezetet.
Forrás: Shutterstock
Több mint száz éve tudjuk, hogy az inzulin kezeli a cukorbetegség tüneteit és életeket ment meg. Ez a hormon arra utasítja szervezetünket, hogy a glükózt a vérből a sejtekbe juttassa. Inzulin csökkenése esetén a vércukorszint az egekbe szökhet, és életveszélyes szövődményekhez vezethet. Mindenkinek, aki 1-es típusú cukorbetegségben szenved, inzulinra van szüksége, mert szervezete alig vagy egyáltalán nem termeli; nagyjából minden negyedik 2-es típusú cukorbetegnek szüksége van injekcióra is, mivel nem működik megfelelően az inzulint termelő hasnyálmirigye.
A tudósok először 1922-ben használták a szarvasmarhákból kivont inzulint 1-es típusú cukorbetegség kezelésére. Nem sokkal ezután a gyógyszergyárak elkezdték árusítani a tehén- és sertésinzulint. Az állati inzulin megelőzte a cukorbetegség szövődményeit, de az 1970-es években a szakértők attól tartottak, hogy hamarosan hiány lesz.
1978-ban a Genentech biogyógyszeripari vállalat kitalálta, hogyan lehet szintetikus humán inzulint előállítani a laboratóriumban. A vállalkozás az Eli Lilly gyógyszercéggel társult a termelés növelése érdekében, amely az 1980-as évek elején kezdte el árulni a szintetikus inzulint.
A GROW tudományos blog egészen új megközelítésről számol be: genetikailag módosított bőrbaktériumok termelnék és automatikusan bejuttatnák az inzulint a betegek szervezetébe.
Még 2010-ben a Craig Venter molekuláris biológus vezette kutatócsoport ténylegesen szintetizálta a genomot tartalmazó DNS-t egy számítógépen rögzített bakteriális genom-információ alapján. Venter és társai cikkének nyomán Albert Hayeknek, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem gyermekgyógyász professzorának jutott eszébe a gondolat, hogy a módszert fel lehetne használni inzulint termelő baktériumok létrehozására.
Hayek kezdetben őssejtek felhasználását tervezte, de Richard Gallo immunológussal konzultálva jött az ötlet, hogy a bőr felszínén rezidens baktériumokat alkalmazzanak.
2013-ban kimutatták, hogy a bőrön elhelyezkedő baktériumok nemcsak az epidermiszben, hanem 2 mm-rel mélyebben is élnek, és néhányuk kölcsönhatásba léphet az erekkel. Más szóval, az epidermiszben élő baktériumok DNS-ének módosításával lehet ezeket úgy átprogramozni, hogy a vércukorszint emelkedését érzékelve inzulint termeljenek:
magyarul olyan élő rendszert vihetnek a szervezetbe, amely automatikusan inzulint választ ki.
A Hayek és Gallo által vezetett kutatócsoport módosította az általában a bőrön élő Staphylococcus epidermidis baktériumtípus DNS-ét. Beépítettek egy gént, amely egyetlen aminosavláncból álló inzulinanalógot választ ki. Ez a szervezet által termelt inzulinhoz hasonlóan működik, de egyedülálló abban, hogy stabil marad a S. epidermidis fejlődésének megfelelő hőmérsékleten.
Ez a kutatási projekt már 10 éve zajlik, s egyes kérdések még a cikk írásakor is nyitva maradtak. Például még nem biztosak abban, hogy a génmanipulált baktériumokból előállított inzulin mindenkinél beválik-e.
Ezen túlmenően, még ha az összes célt elérik is, a helyi bőrbaktériumokat alkalmazó kezelést a hatóságoknak jóvá kell hagyniuk a gyakorlati használat előtt.
Digitália
- Miért kerül annyira kevés pénzbe Indiának a Hold és a Mars elérése?
- Sikeres a tinédzserkorban elvégzett testsúlycsökkentő műtét
- Talán egy polc mélyén nálunk is rejtőzik egy több százezret érő régi játékkonzol?
- Magyarul is beszélő, valódi robotkutyával találkozhatunk az ingyenes hazai eseményen
- Az otthoni rehabilitációt segíti a mesterséges intelligenciával működő hazai fejlesztés
