2024.10.04. 06:00
A molekuláris ujjlenyomat előre jelezheti a betegségeket?
Az eddigi tízezer résztvevő mellé további ötezer önkéntes jelentkezését várják a H4H Programba, amelynek célja egy lézeres egészségmonitorozó eszköz létrehozása. A molekuláris ujjlenyomat a vér molekuláris összetételében rendkívül kismértékű változások kimutatására is alkalmas lehet.
A kutatók a vérmintákból centrifugálással vérplazmát vonnak ki, amelyet ultrarövid impulzusú lézerfénnyel világítanak meg. Így jön létre a molekuláris ujjlenyomat
Forrás: Shutterstock
Fotó: ArmadilloPhotograp
A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett budapesti székhelyű Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) már tízezer embert vont be sikeresen Magyarország egyik legnagyobb léptékű tudományos kutatásába, a H4H Programba. Az orvostudományi kutatás következő szakaszába további ötezer egyén bevonása a cél – írták a CMF közleményében.
A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer az erőforrások nagy részét a betegségek kezelésére fordítja, amelyeket sok esetben csak a riasztó tünetek megjelenése után diagnosztizálnak. A CMF víziója a megelőző, proaktív egészségügyi ellátás: egy olyan jövő, ahol a betegségek már az első tünetek megjelenése előtt diagnosztizálhatók
– olvasható a közleményben.
Hogyan jön létre a molekuláris ujjlenyomat?
E cél eléréséhez a kutatóközpont – a H4H Programon keresztül – tizenötezer résztvevőt von be, akik meghatározott időszakonként vért adnak a kutatáshoz.
A kutatók a vérmintákból centrifugálással vérplazmát vonnak ki, amelyet ultrarövid impulzusú lézerfénnyel világítanak meg. Így jön létre a molekuláris ujjlenyomat, amely a vér molekuláris összetételében rendkívül kismértékű változások kimutatására is alkalmas lehet.
A közlemény szerint a módszer egyelőre kísérleti fázisban van, de az előzetes eredmények biztatóak arra vonatkozóan, hogy bizonyos súlyos betegségek – úgymint a cukorbetegség vagy a rák – a kialakulás korai szakaszában észlelhetővé válhatnak.
Kik az ideális önkéntesek?
A 2021 óta bevont tízezer alany egészségi állapota különböző, az önkéntesek között a legnagyobb arányban teljesen egészséges alanyok találhatók. A kutatás következő szakaszában az úgynevezett nagy kockázatú ágba keresnek önkénteseket. Mint írták,
az ideális alany elmúlt 50 éves, magas vérnyomására gyógyszert szed, magas a koleszterinszintje vagy koleszterincsökkentőt szed, dohányzik vagy sok éven keresztül dohányzott, de más komolyabb betegsége nincs.
Az alanyok a kutatásban álnevesített módon vesznek részt.
Tájékoztatásuk szerint a program a résztvevők számára lényeges előnyökkel is jár: a lézeres vizsgálaton túl a vérmintán hagyományos laborvizsgálatot is végeznek, és orvosi konzultáció során ingyenesen kiértékelik azt, ami segít az alanyok számára nyomon követni saját egészségi állapotukat.
A H4H Programban számos egészségügyi szolgáltató vesz részt az ország teljes területén: Budapesten, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Orosházán, Sopronban és Szegeden is lehet csatlakozni a vizsgálathoz. A centrumok adatai megtalálhatók a H4H Program weboldalán, ahol kiválasztható a lakóhelyhez legközelebbi centrum, amellyel a megadott elérhetőségeken közvetlenül fel lehet venni a kapcsolatot. Emellett előkészítés alatt van Encsen, Győrben, Hatvanban, Jászszentlászlón, Kaposváron, Kecskeméten, Szombathelyen és Zalaegerszegen is a vizsgálat megkezdése.
Digitália
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották
- Black Friday: még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét
