2018.08.29. 06:06
Rájöttek, miért voltak olyan sokfélék a dinók
A megoldás a tudósok szerint az egykori őshüllők genetikájában keresendő.
Illustrated information panel depicting dinosaurs of the Cretaceous Period (Dakota Group), 100 million years ago, at the Garden of the Gods Visitor and Nature Center, at the Garden of The Gods, an area of geological rock formations protected as a public park, near Colorado Springs, Colorado, USA. Many dinosaurs lived in this area, including the carnivorous Acrocanthosaurs and the herbivorous Iguanodon Theiophytalia Kerri. Gradually, central Colorado became a coastal region as the vast Cretaceous Seaway formed, eventually covering the middle of what is now North America. The Garden of the Gods was listed as a National Natural Landmark in 1971. Picture by Manuel Cohen
A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét – állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei. Darren Griffin professzor és kollégái matematikai módszereket alkalmazva
azonosították a legelső dinoszauruszok lehetséges genetikai jellemzőit, méghozzá úgy, hogy az őslények legközelebbi modern kori rokonaitól, a madaraktól és a teknősöktől haladtak visszafelé az időben
- írja a BBC News.
Eredményeik azt sugallják, hogy a dinoszaurusz DNS feltehetőleg számos kromoszómába rendeződött. A madaraknak nagyjából 80 kromoszómájuk van – csaknem háromszor annyi, mint az embernek -, és ők alkotják a bolygó állatvilágának egyik legsokszínűbb csoportját.
Griffin szerint amennyiben a dinoszauruszok ugyancsak nagyszámú kromoszómával rendelkeztek, az magyarázatot adhat arra, hogy miként fordulhattak elő ilyen sok alakban és méretben.
Manuel Cohen
„Úgy véljük, hogy a nagyszámú kromoszóma nagyszámú variációt generál. A sok kromoszóma lehetővé teszi a dinoszauruszok számára, hogy a többi állathoz képest jobban megkeverjék a génjeiket. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban képesek fejlődni, ami sokáig biztosítja a túlélésüket a bolygón végbemenő változások közepette” – mondta Griffin.
„A megkövesedett ősmaradványok és a mostani bizonyítékok megerősítik azon elképzelést, hogy a madarak és a dinoszauruszok nem távoli rokonaik egymásnak, hanem valójában egy és ugyanazok. A ma körülöttünk élő madarak dinoszauruszok”
- fogalmazott Rebecca O'Connor, az angliai Kent Egyetem munkatársa.
A dinoszauruszok 180 millió évig tartó uralmának egy 66 millió évvel ezelőtt becsapódott aszteroida vetett véget. A becsapódást követően csupán a repülni képes teremtmények maradtak életben, amelyekből a mai madarak kifejlődtek.
A Kent Egyetem szakemberei nem tervezik, hogy újraalkotják a dinoszauruszokat, ahogy azt a Jurassic Park-filmekben lehetett látni. A kutatók szerint a genetikai anyag idővel lebomlik. A legrégebbi ismert DNS egymillió éves.
Borítókép: MANUEL COHEN / MCOHEN/AFP
