2019.05.28. 10:26
Antibiotikummal szennyezettek a világ folyói
Európában a Duna van a legrosszabb helyzetben.
An employee of the Hydrometeorological Service of the Republic of Serbia measures oxygen levels in water samples from the Danube river in Bezdan, some 200km north of Belgrade, on October 11, 2010. Fears for the ecosystem of the Danube, Europe's second longest river, appeared to recede as readings showed contamination levels from Hungary's toxic sludge disaster were down. Serbia, Croatia and Romania said they were stepping up monitoring of the river given the risk of drinking water contamination in towns along the river. AFP PHOTO / Marija JANKOVIC (Photo by MARIJA JANKOVIC / AFP)
Forrás: AFP
Fotó: Marija Jankovic
Alistair Boxall, a Yorki Egyetem Környezetvédelmi Fenntarthatósági Intézetének tudósa és kutatócsoportja 14 általánosan használt antibiotikumot vizsgált hat kontinensen. A határértéket leggyakrabban Ázsiában és Afrikában haladták meg a begyűjtött minták, de az európai és amerikai értékek is azt jelzik, hogy a probléma globálissá vált.
A folyók legmagasabb antibiotikum-szennyezettségét Bangladesben, Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában tapasztalták a kutatók.
Európán belül Ausztriában találták a legnagyobb antibiotikum-koncentrációt.
A kutatáshoz a Dunából, a Mekongból, a Szajnából, a Temzéből, a Tigrisből és még sok tucatnyi folyóból vettek mintákat. John Wilkinson, a Yorki Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy korábban Európában, Észak-Amerikában és Kínában vizsgálták a környezet antibiotikum-szennyezettségét, az új kutatásban viszont olyan országokból is gyűjtöttek mintákat, amelyekből korábban nem.
A Duna ausztriai szakaszán vett mintákból a The Guardian cikke szerint a tudósok hét antibiotikum jelenlétét mutatták ki, amelyek szintje az egészségügyi határértéket csaknem négyszeresen haladta meg.
A kutatás szerint a Duna, Európa második legnagyobb folyója a kontinens legszennyezettebb vize.
Az Európában vett minták nyolc százaléka volt egészségügyi határérték felett szennyezett.
Mi lesz, ha a baktériumok ellenállnak majd az antibiotikumnak?
Többtucatnyi helyszínen a gyógyszerek koncentrációja – amelyeket emberek vagy állatok kezelésére használnak – meghaladta az előírt határértéket, amelyet egy antimikrobiális rezisztencia (AMR) ellen küzdő, több mint száz biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatból álló csoport állított fel.
A folyók antibiotikumos szennyezettsége nemcsak a természetre veszélyes, hanem valószínűleg az antimikrobiális rezisztencia problémájához is hozzájárul.
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulásáért főleg az antibiotikumok túlzott használata és helytelen alkalmazása a felelős. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy a világban kifogyóban vannak a hatékony antibiotikumok, és felszólította a kormányokat, a gyógyszergyártókat, hogy sürgősen fejlesszék ki a gyógyszerek új generációját.
A helsinki konferencián elhangzott, hogy feltehetően a környezetben jelen lévő antibiotikumok is a rezisztencia kialakulásának kulcsszereplői lehetnek.
Kábítószerek is vannak a vizekben
Egy tavalyi kutatás előrevetítette, hogy a jelenlegi tendenciák alapján a vízfolyásokba szivárgó gyógyhatású anyag mennyisége kétharmaddal nőhet a század közepére. A folyókban számos helyen találtak kábítószereket, fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat, hormonokat, pszichiátriai gyógyszereket, antihisztaminokat olyan mennyiségben, amely veszélyes a vadon élő állatokra. Az endokrinrendszert károsító szerek például nemi változásokat idézhetnek elő halakban és kétéltűekben.
A környezeti toxikológusok helsinki tanácskozása kedden fejeződik be.
