Hold körüli pályára állt az indiai űrszonda

A Csandraján-2 július 22-én indult a dél-indiai Madrásztól 80 kilométerre északra fekvő Szriharikóta űrközpontból, egy héttel a tervezett fellövés után, amely technikai probléma miatt meghiúsult.

A modult Hold körüli pályára helyező manővert közép-európai idő szerint hajnali 5.32 órakor fejezték be – írta a BBC hírportálja az ISRO Twitter-üzenete alapján.

A legénység nélküli űrszonda missziója mintegy 10 milliárd rúpiába (41 milliárd forint) kerül.

Ha a Csandraján-2 sikeresen végrehajtja küldetését, India a negyedik ország lesz az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti a lábát a Holdon.

A GSLV-Mk-III rakéta vitte a világűrbe a Csandraján-2-t, amely majd a Hold körül kering, és a Vikram holdraszálló egységet, valamint a Pradzsán holdjárót. A mintegy ötven napig tartó út után a leszállóegység „puha”, irányított landolást hajt végre szeptember elején a Hold felszínén. A landolás időpontját nem tolják későbbre a misszió indításának elhalasztása miatt.

„A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb. Ez az ISRO valaha végrehajtott legkomplexebb missziója”

- mondta K. Sivan, az Indiai Űrkutató Szervezet vezetője„ – tette hozzá.

Az indiai holdraszálló egység és a holdjáró az égitest olyan pontjára érkezik, ahol korábban nem szállt le űrjármű.

Az indiai lesz az idei harmadik landolási kísérlet a Holdon, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.

A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az indiai űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon.

A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést.