Nem Dzsingisz hadjárata okozta a középkori közép-ázsiai városállamok bukását

Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején.

A közép-ázsiai Aral-tó medencéje és a térséget átszelő nagy folyók mente egykoron fejlett civilizációk otthona volt, amelyek a folyók áradásának vizét öntözésre hasznosították. A térségben élő civilizációk hanyatlását gyakran a 13. század eleji mongol invázió számlájára írják, de egy új kutatás a folyók hosszú távú dinamikájáról és az ősi öntözőrendszerekről megmutatta, hogy a változó klíma és a szárazabb körülmények lehetnek a valódi okok.

A brit Lincoln Egyetem, a University College London és az Oxfordi Egyetem tudósai holland és kazah kollégáikkal rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokra alapuló mezőgazdaságára és azt találták, hogy az apadó folyók ugyanolyan, ha nem még nagyobb mértékben voltak a felelősök a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy a klímaváltoás és nem Dzsingisz kán volt a fő oka a közép-ázsiai elfeledett civilizációk megsemmisüléséért” – idézte Mark Macklin professzort, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerzőját az egyetemközleménye.

„Azt találtuk, hogy Közép-Ázsia gyorsan talpra állt a 7-8. századi arab hódítások után, mivel kedvezőek voltak a vizes adottságok. De a hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után csökkentették a helyi lakosság lendületét és megakadályozták a nagyszabású öntözésre alapuló mezőgazdaság talpra állítását” – tette hozzá.

A kutatók vizsgálata dél-kazahsztáni régészeti lelőhelyekre és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Otrar-oázis öntőzöcsatornáira összpontosult, utóbbi az egykori Selyemút mentén egy nagy kereskedelmi központ volt.