A természetközeli tiszai gazdálkodást mutatják be Ópusztaszer és Zenta között

Kiss Róbert, az emlékpark igazgatóhelyettese a program csütörtöki nyitókonferenciáján elmondta, a Zentai Történelmi Levéltárral közösen indított projekt célja a régió településeit földrajzi és szimbolikus értelemben is összekötő Tiszához kapcsolódó gazdasági tevékenységek – az ártéri gazdálkodás, a halászat, a fakitermelés és a hajóépítés – hagyományainak minél mélyebb megismerése és ezek bemutatása korszerű muzeológiai eszközökkel.

Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója közölte, a 16 hónapos projekt költségvetése meghaladja a 200 ezer eurót, ennek 85 százalékát uniós támogatás fedezi.

A következő hónapokban adatgyűjtés, levéltári kutatás folyik majd a szabadkai és a zentai, valamint a Csongrád-Csanád megyei levéltárban. A munka a 19. és 20. század fordulóján élő, a Tiszához kötődő, természetközeli, hosszúttávon is fenntartható tevékenységet végző gazdálkodókra, vállalkozásokra koncentrál.

Az eredményeket adatbázisban, két forráskiadványban és egy tanulmánykötetben gyűjtik össze,

tudományos konferenciákat szerveznek, hamarosan középiskolások számára helytörténeti pályázatot hirdetnek, jövő nyáron pedig diáktáborokat rendeznek Ópusztaszeren, illetve Zentán. Egy vándorkiállítást is összeállítanak, ennek anyagát először jövő ősszel az emlékparkban láthatja majd a közönség – tette hozzá a szakember.

Pataki Andor gyűjteménykezelő elmondta, a program fontos eleme az emlékpark a Tiszához kapcsolódó kiállításainak megújítása. A kibővített és átalakított tárlatokon a látogatók megtudhatják, hogyan jut el a Kárpátokból a fa Szegedig, és miként kapcsolta össze az emberek életét a tutajosoktól a hajóácsokig és a városban dolgozó iparosokig. A tárlat a hagyományos halászati eszközöket, a ladikkészítést, a hajó- és bárkatípusokat bemutató elemekkel gazdagodik, és kialakítanak egy a fokgazdálkodást szemléltető terepasztalt is.

Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.

A faragott orrdíszükről bőgőshajónak is nevezett bárkák szerepe az volt, hogy folyamatosan friss hallal lássák el a szegedieket. A kifogott halakat fajtánként a part közelében kikötött hajó rekeszekre osztott gyomrában tárolták úgy, hogy a jármű lyuggatott oldalán keresztül a folyó vize folyamatosan átáramlott a bárkán – magyarázta a szakember.

Szabadtéri tárlat mutatja majd be a halászok és pákászok életét, az ártéri gyümölcsösben a vendégek pedig megismerkedhetnek az őshonos fajtákkal és a méhészet hagyományaival is – tette hozzá Pataki Andor.

Borítókép: Budapest V. kerület, pesti alsó rakpart 1905-ben, háttérben a Szabadság (Ferenc József) híd előterében bőgőshajók kikötve (a fotó sérült)