Jókívánságok, jövendőmondás, babonák és hit – karácsonyi hagyományok a visegrádi országokban

A hit és a babonák találkozása Szenteste

A lengyelek komolyan veszik katolikus örökségüket és ezt hagyományaik is tükrözik.

A karácsonyi vacsora gyakran 12 fogásból áll, ami a 12 apostolt jelképezheti, de annak is a biztosítéka, hogy jövőre minden hónapban szerencse érje a családot. Sok helyen még ma is él a hagyomány, miszerint csak az első csillag megjelenése után ülnek az ünnepi asztalhoz, a vacsora végéig pedig nem állhat fel senki, mert az szerencsétlenséget hoz - írja a V4NA.

A menü kihagyhatatlan eleme a céklaleves, ám mivel ezt néhány gyerkőc igyekszik elkerülni, a szülők néha megenyhülnek és gombát adnak az apróságoknak. A vacsora általában húst nem tartalmaz, az erős hitű lengyel családok így emlékeznek meg az állatokról, akik befogadták a kis Jézust és melegítették a jászolban. Az ünnepi asztalról nem hiányozhat a mák sem, amely a szerencse és a bőség biztosítéka a jövőre.

Szintén katolikus gyökerű hagyomány az Oplatek, vagyis az ostyatörés, ami a kenyér megtörését szimbolizálja.

A családok egy nagy ostyán osztoznak, miközben jókívánságokkal halmozzák el egymás. Az általában kör alakú ostyát annyi darabra törik, ahány családtag van és elindul egy kör, ahol mindenki tör egyet a másik ostyájából, miközben jókívánságokat osztanak meg egymással és megbékélnek.

Régi szokás volt, hogy december 24-én nagyon odafigyeltek, hogy mit lehet tenni és mit nem, mivel úgy tartották, hogy amilyen ez a nap, olyan lesz a következő év is. A hagyomány szerint ezen a napon semmit sem szabad kölcsönkérni vagy kölcsönadni, hogy a házból el ne távozzon a szerencse. Nem volt szabad fát vágni, hogy ne fájjon a fejük, és szögeket beverni sem, mert az fogfájást okozhat. A gyerekeknek illett legalább egy pillanatra belenézniük az iskolai füzetekbe, ami a tanulás iránti érdeklődést és a jövő évi iskolai jó eredményeket biztosította. Soha nem szárították ilyenkor a ruhákat; nem aludtak napközben, mert az betegséggel fenyegetett. Veszekedni sem lehetett ezen a napon, hogy ki ne provokálják a családon belüli ellenségeskedést.

Lengyelországban a Szentesete az éjféli misével zárul. Falun úgy tartották, hogy aki ekkor elsőként lépte át a templom küszöbét, annak lett a következő évben a leggazdagabb termése.

Jó hírt hozhat a karácsony a fiatal lányoknak

Csehországban a keresztény hagyományok mellett ma is élnek a pogány eredetű tradíciók, melyek a karácsonyhoz kötődnek. Jóslás és mágia jól megfér a Betlehem-állítás mellett.

Csehországban a karácsonyi menüből nem hiányozhat a ponty, amit általában sütve tálalnak. A hagyomány szerint, aki a vacsorára elfogyasztott ponty pikkelyét a tányérja alá teszi, annak következő évben nem lesznek anyagi gondjai.

A fiatal lányok számára is izgalmas a karácsony, hiszen megtudhatják, hogy rájuk talál-e a szerelem jövőre. Az eladósorban lévő lányok december 4-én egy vázába cseresznyefaágat tesznek, ami ha karácsonyig kivirágzik, a következő évben készülhetnek az esküvőre.

De egy másik módszerrel is a jövőbe láthatnak a lányok. A hagyomány szerint Szentesete a bejárati ajtónak háttal állva át kell dobniuk a cipőjüket a válluk felett. Ha a cipő orra az ajtó felé néz, amikor leesik, akkor a következő karácsony előtt rátalál a szerelem a lányra.

Érdekesség, hogy bár a legtöbb országban a Mikulás hozza az ajándékokat, a csehek hűen tartják a Jézuska hagyományt, vagyis, hogy a gyerekek várva várt jutalmait jócselekedeteikért maga a kis Jézus hozza el, a Mikulás december 5-én látogat el Csehországba, ám ez egy teljesen külön ünnep a karácsonytól. Talán az ünnep varázsa, hogy a csehek meg sem kérdezik, hogy bír el egy kisded ennyi ajándékot, de érkezéséről mindig hírt ad a csengő, ami a vacsoraasztaltól a karácsonyfához hívja a gyerekeket, megkoronázva a meghitt ünnepet.

Regölés és betlehemezés együtt élő hagyományok

Magyarországon a katolikus hagyományok élnek a karácsonyi időszakban, amely az adventtel kezdődik.

A karácsony előtti négy hétben minden vasárnap meggyújtanak az emberek egy gyertyát az adventi koszorúkon, ezzel is készülve lélekben az ünnepekre. Az adventi ünnep a Jézus születéséig tartó várakozást jelenti, a koszorún lévő gyertyák pedig az ő életét jelképezik. Manapság már több városban is rendeznek közös gyertyagyújtást az adventi időszakban vasárnapokon, amelyeket különböző műsorokkal színeznek.

A téli napforduló ősi, pogánykori szokása volt a regölés, amelynek keretében a férfiak házról házra jártak és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték régen a háziakat. Erre a szokásra általában karácsony másnapján, 26-án került sor, a háziaknak nyújtott jókívánságok után pedig adományt kértek a regölők.

De régi hagyomány Magyarországon a betlehemezés is, amely az egyik legnépszerűbb és legismertebb szokás is. A pásztorjáték azt meséli el, amikor Jézus születésekor a pásztorok és a háromkirályok meglátogatják a jászolban fekvő kisdedet és Máriát.

A magyar családoknál december 24-én állítják fel általában a karácsonyfát, az ünnepi asztalra pedig bőségesen kerülnek finomságok szenteste.

Mivel régre visszanyúló szokások szerint karácsony előtt több családnál is disznóvágás zajlik, így általában megjelenik a karácsonyi menüben a töltött káposzta, a hurka és a kolbász. De elmaradhatatlan fogás több helyen a halászlé és a rántott hal, valamint a diós és mákos bejgli is.

Szentesete csengő jelzi a gyerekeknek, hogy megjött a Jézuska vagy az angyal, aki meghozta az ajándékokat, a nap pedig hagyományosan az éjféli misével zárul.

Gazdag, bőséges nap

Szlovákiában december 6-án érkezik a kisgyerekekhez a Mikulás, de 24-én is kapnak ajándékot.

Szenteste a szlovákok a „Štedrý deň”-t ünneplik, ami gazdag, bőséges napot jelent. Ez oda vezethető vissza, hogy az ünnepet korábban szigorú böjt előzte meg, a hosszú koplalás jutalma pedig egy bőséges étkezés volt.

A szlovák családoknál szerteágazóak a karácsonyi szokások, minden vidéknek megvan a saját menüje az ünnepek alatt.

A leggyakoribb ételek az ország keleti részén a gomba- és a savanyú levesek, illetve a pirogok, de előfordulnak az orosz, ukrán és ruszin konyhával rokon ételek és a speciális fogások is, mint például a mézes-fokhagymás ostya vagy a sült kelttészta, amit főleg mákba forgatnak. Tipikus karácsonyi szlovák étel a káposztaleves, amelynek több változata is létezik, a déli területeken pedig előkerül az asztalon a halászlé is. Halat sütve is tálalnak több helyen, amit úgy vágnak fel, hogy patkó formájú legyen, a hiedelem szerint ez ugyanis szerencsét hoz.

A szlovák hagyományok szerint Szenteste a vacsora után következik a családoknál az ajándékozás és a közös éneklés, az este pedig az éjféli misével zárul a keresztények számára.

Borítókép: Az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalva betlehemes csoportjának tagjai Csibi János (b) juhakoljában a házigazda két kosával Csobotfalván 2016. december 25-én.