Antarktisz

2017.10.25. 13:09

Érdekességek a világ végéről

A mostanában politikai viták kereszttüzébe is került kontinens nem csak a bolygó legnagyobb édesvíz-tartaléka, hanem egyben egy idáig ember által alig érintett természetvédelmi területként is tekinthető. Következzen néhány érdekesség erről a furcsa helyről.

Forrás: wikimedia.org

Az aligha meglepő, hogy a Föld ötödik legnagyobb kontinensét meglehetősen későn fedezték fel: 1820-ban Fabian Gottlieb von Bellinghausen és Mihail Lazarov a Vosztok és Mirny hajókkal értek el partjai közelébe. De a 19. században nem túlságosan érdekelt senkit a fagyos és távoli, minden erőforrásban szűkölködő kontinens – derül ki a Vitorlázás Magazinból.

Ma annál érdekesebb, hiszen számos ország jelentette be igényét az ötödik legnagyobb földrész egyes területeire. Közülük Nagy-Britannia odáig ment, hogy 2012-ben visszahívta argentínai nagykövetét, mivel Buenos Aires nem akceptálta az igényét. Persze, ez sem volt meglepő, hiszen az argentinok meg azzal akarták megalapozni sajátjukat, hogy egy terhes nőt küldtek 1977-ben az Antarktiszra, hogy ott szülje meg gyermekét, aki egyszersmind a kontinens elsőszülöttje is lett. Chile még tovább ment ezen a vonalon: egész kis települést tart fent a fagyos földrészen, iskolával, templommal és ATM-mel.

Az Antarktiszt jelenleg egy több mint ötven ország képviselőiből álló tanács irányítja, amely az 1959-es Antartic Egyezmény alapján tevékenykedik. Ez a testület kezdeményezte és vitte végig azt a számos megállapodást és nemzetközi egyezményt, amely ma a terület irányítását és kezelését rendezi. Ezek értelmében hivatalosan egyetlen ország sem tekintheti saját területének a kontinens bármely részét (ennek ellenére tucatnyi igény van ma is érvényben), nem lehet bányászni az Antarktiszon és minden katonai tevékenység is tilos. A Föld édesvíz-készletének mintegy 70 százalékát képző földrész érintetlenségét csupán a területen működő, immár több száz kutatóbázis tevékenysége zavarja – de csupán a lehető legkisebb mértékben.

Érdekességek az Antarktiszról

14 000 négyzetkilométer a területe a világ legnagyobb sivatagjának is tekinthető déli kontinensnek. Ezzel az Antarktisz az ötödik legnagyobb földrész, 1,3-szor nagyobb, mint Európa.

-89,2 fok – ennyi volt az Antarktiszon mért eddigi leghidegebb hőmérséklet. Talán kissé meglepő adat lehet, hogy a legmelegebb pedig plusz 15 fok volt – nagyjából annyi, mint amennyi nálunk egy átlagos őszi napon. Igaz, ezt az antarktiszi nyár közepén, a part közelében mérték.

1000 állandó lakos – ennyien élnek többé-kevésbé folyamatosan az Antarktisz kutatóállomásain. Ugyanakkor a nyári hónapok során ez a szám akár ötezerre is emelkedik. Egyre népszerűbb turista-célpont is a kontinens, az Ausztráliából induló csoportok keretében tavaly 30 ezren látogattak oda.

1911-ben tűzte ki Roland Amundsen a norvég zászlót a Déli-sarkon – ekkor sikerült először eljutni a fagyos világ legbelsőbb pontjaiig.

320 km/h volt a legnagyobb szélerősség, amelyet valaha a Földön mértek – hol máshol, mint a szeles Antarktiszon?

2 milllió éve nem hullott semmilyen csapadék a földrész számos pontján. Ezzel szemben az Antarktiszon mérték az eddigi legintenzívebb hóesést is: 48 óra leforgása alatt 1,2 méternyi esett a tengerpart közelében.

1,6 km – ennyi az átlagos jégvastagság a déli kontinensen. A mérések szerint a legvastagabb jégpáncél 4 kilométeres!

11 000 négyzetkilométernyi volt az eddigi legnagyobb jégtömb, amely levált az Antarktiszról. Ez nagyjából akkora, mint Jamaica szigete – vagy 1/9-ed része hazánk területének.

45 perc – ekkora távolságot kellett megtennie annak a kutatónak, aki először keresett és talált randevú-partnert az Antarktiszon a Tinder segítségével.

7 templom áll ma az Antarktisz nagyobb bázisain. Ezek többsége inkább csupán kápolna, de akad két nagyobb is. Az első (ortodox) templomot Oroszország építette 2004-ben, a Bellinghausen Állomás mellett.

4 892 méter magas az Antarktisz legnagyobb hegycsúcsa, a Vinson Massif.

400 méter mélyen is találtak már élő organizmusokat a jég alatt. A kutatók erre építik azt a feltételezést, hogy lehet élet az Antarktisz rideg viszonyaihoz nagyban hasonlító Európán, a Jupiter egyik holdján. Szintén a déli kontinensen találták azt a meteort, amelynek vizsgálata alapján először vetődött fel tudományos körökben az, hogy lehet vagy legalábbis lehetett élet a Marson.

71 tó rejlik a jégpáncél alatt az Antarktiszon.

3 vulkán is van a kontinensen és kettő a környező szigeteken. A mindmáig aktív Deception Islandon lévő utoljára 1970-ben tört ki, de 2004-ben amerikai és kanadai kutatók találtak egy tengeralatti, vélhetően aktív vulkánt is az Antarktisz-félsziget közelében.

5 százalék – a fagyos kontinens területének mindössze ilyen csekély részét nem borítja állandó jégpáncél.

Borítókép: Wikimedia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!