Ne engedje, hogy kiszökjön a hő!

Ma már sokféle egyszerű szigetelési eljárás létezik, amelyek ráadásul milliókba sem kerülnek, mégis nagy segítséget jelentenek abban, hogy a zimankós időszakokban otthonunk melegebb, a rezsink pedig alacsonyabb legyen. Lássuk, mi a teendő!

Az ablakok szigetelése

Az egyik legelterjedtebb eljárás a svéd nútmódszer, ami tulajdonképpen egy bemarásos technológiával az ablakkeretbe illesztett szilikonszigetelést takar. Kétségtelen, hogy dupla annyiba kerül, mint a hagyományos, ragasztott szigetelés, élettartama viszont annak ötszöröse is lehet, vagyis nem fog leválni 1-2 év után.

Másik nagy előnye, hogy míg a szigetelő habszivacs csíkok csak 2-­3 méretben kaphatók, a nútmaró tech­nikánál az ablak réséhez illő, pontosan lemért szigetelőanyagot használnak. A technológi­át leginkább gerébtokos ablakoknál érdemes alkalmazni. Egy átlagos lakás szigetelése 4­5 óra, egy nagyobb házé körül­belül egy napig tart.

Nem mindegy, milyen az üveg

Egy átlagos családi ház hővesztesé­gének több mint 30 százalékát az ab­lakokon keresztül „megszökő” meleg okozza. Ha az ablakkereteket már szigetelte, érdemes az üvegekkel is foglalkozni, a hagyo­mányos, régi egyrétegű darabokat cserélje le termoüvegre, azaz többrétegű hőszigetelt üvegre. Ez speciális, vékony, szinte láthatat­lan fémbevonattal ellátott változat drágább ugyan, mint a hagyományos típus, de a több­letköltség egyetlen fűtési szezon alatt megté­rülhet.

Mindig az ablak, illetve a keret adott­ságait figyelembe véve válasszon üveget! A vásárlásnál fontos tudni, hogy minél ki­sebb a hőérték, annál jobb a hőszigetelés. Dupla ablakok esetén fontos, hogy a szerkezet belső része legyen jobb hőszigetelő, a hőmérsékletkülönbség miatt ugyanis a külső szárnyakon nagyobb a páralecsapódás veszélye.

Homlokzatszigetelés

A leggyakoribb (és legismertebb) módszer a vakolt hőszigetelő elemek alkalmazása. Ilyenkor a hőszigetelő lapokat a fal külső részére rögzítik, üvegszövet réteget raknak rá, majd erre kerül a vékony, színes vakolat. A mai módszerek már kiemelt figyelmet fordítanak a pára elvezetésére, így (ha szakszerűen végzik), a „bedobozolás” a régebbi tapasztalatokhoz képest nem okoz penészedést.

A falak belső szigetelése ritkább és problémásabb megoldás, ezt ugyanis nemcsak felhelyezni bonyolultabb, de a páralecsapódást is nehezebb meggátolni.

Az itt felsorolt, utólagos hőszigetelési technikák ősszel is elvégezhetők, még a homlokzatszigetelés is, bár ezt csak 5 fok felett lehet végrehajtani.