A természet ajándékai

2018.06.13. 18:00

Gyümölcsözőbb, ha termelőtől vásárol

1,1 millió ember kertészkedik saját célra Magyarországon, és egyre többen használnak biológiai módszereket a vegyszerek helyett.

Fegyvernek, 2014. április 23. Szedik a szabadföldi epret Fegyverneken, Huber István családi gazdálkodó földjén 2014. április 23-án. MTI Fotó: Mészáros János

22 különböző, a hazai szupermarketekben és piacokon kapható földieper növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgálta meg laboratóriumban a Tudatos Vásárlók Egyesülete – írja a Vasárnap Reggel. A teszt eredményei azt mutatják, hogy érdemes kivárni a szezont és inkább piacon vásárolni, ugyanis a bolti eprekben sokkal több vegyszer lehet.

A lap cikke szerint az idei eprek laboratóriumi vizsgálata során azt a14 hatóanyagot figyelték, amelyeket az előző években a leggyakrabban találtak meg a földieperben. Rossz hír, hogy a tesztben vizsgált 22 földieper közül 19-ben a laborvizsgálat kimutatott növényvédőszer-maradványokat, a jó hír viszont, hogy mindegyik messze az EU-s határérték alatt volt. Viszont ez sem elhanyagolható tényező, ugyanis az úgynevezett „koktél-hatás” miatt a még kis mennyiségben jelen lévő vegyszer maradványok hatása együttesen megsokszorozódhat, kiszámíthatatlanná válik – olvasható az összegzésben.

Mint írják, jelentős különbség volt az eprek között a beszerzési forrás és az árusítás helye alapján. Az április közepi primőrárukban több vegyszer volt, mint a májusban vásárolt idénytermékekben, ahogy a kereskedelmi láncokban vásároltakban is több volt, mint amelyeket termelői piacokon szerzett be az egyesület.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy azért nem árt figyelni a piaci gyümölcsöknél sem. Azok a hazai termelők, akik eladásra állítanak elő zöldséget és gyümölcsöt, ismerik a növényvédelem szabályait, de a házi kertekben előállított zöldségek és gyümölcsök, kellő szakértelem hiányában gyakran veszélyesebbek, mint a bolti. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, több mint 500 termelőt kérdezett ki a permetezési szokásairól. A kutatás alapján, a megkérdezettek fele, akár két-háromszoros túladagolást sem tart veszélyesnek. A legnagyobb probléma a szakszerűtlen felhasználás, emiatt a szerek nem tudják kifejteni a hatásukat, ezért újból és újból permeteznek. Aggódni azért nem kell, akik eladásra termelnek, jobban tartanak attól, hogy bajt tesznek, mint azok, akik csak a maguk számára, hobbiból termelnek a kiskertjeikben.

„Akik eladásra termelnek, jobban igénybe veszik a szaktanácsadókat és szakkönyvekből is igyekeznek fejleszteni a tudásukat, a hobbikertészek azonban főleg az internetről szerzett információk alapján munkálkodnak és nagyon elavultak és hiányosak az ismereteik”

– mondta a lapnak Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára.

„Ez azért veszélyes, mert nagyon sokan vannak: 1,1 millió ember kertészkedik saját célra Magyarországon. Mindenkinek aki zöldséget árul, permetezési naplót kell vezetni, így bármikor meg lehet tudni ki milyen szert használt és mikor. Gond, leggyakrabban azzal van gond, ha illegálisan kerül be zöldség vagy gyümölcs az országba, vagy olyan vegyszer, ami veszélyes, vagy nem szabad használni. A tapasztalat szerint egyre több termelő használ a vegyszerek helyett biológiai módszereket és ezt maguk az áruházláncok is komolyan ösztönzik, rendszerint még a hivatalosnál is szigorúbb határértékeket kötnek ki a felvásárlás feltételének.”

Növényorvosok is segítenek a megelőzésben

Az élelmiszerbiztonság terén, növényvédelmi szempontból, a magyar gyakorlat szigorúbb az európai átlagnál. Nálunk, zöldségek és gyümölcsök esetében is az egész termelési lánc nyomonkövethető, a vetéstől a feldolgozásig. Gyakrabban ellenőrzi a vegyszermaradványokat a hatóság és világviszonylatban is egyedülálló, a növényorvosi kamara rendszere is, akik tanfolyamokat szerveznek és szaktanácsokkal látják el a növényvédőszerekkel kapcsolatban a termelőket, de akár a hobbikertészeket is. A www.növenyvedelem.nak.hu oldalon naprakész és szakszerű növényvédelmi előrejelzést is találhat bárki, egy hétre előre, a mezőgazdasági kártevőkre, betegségekre.

A vegyszer maradványokkal kapcsolatos vizsgálatokat a Nébih végzi Magyarországon, több ezer mintát vizsgálnak meg a biztonság érdekében. Évente 2,8-3 millió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban és mindössze néhány olyan eset van, amikor valami vegyszermaradványt tudnak kimutatni hazai termésből, ez elenyésző.

„Ázsiából és Afrikából származó tételek között szokott gyakrabban probléma lenni, de spanyol zöldségek is akadtak fenn a rostán” – magyarázta Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója. „Ez egyébként egy nagyon alapos laborvizsgálat, 400 különféle vegyszer jelenlétét és hiányát képes kimutatni, így teljes képet kapunk. Ma már akkor koncentrációt is meg lehet találni, amit tíz évvel ezelőtt még ki sem lehetett volna mutatni. Úgy járunk jobban, ha hazait választunk és igyekszünk a szezonális termékekből, mindig ellenőrizhető és megbízható helyről vásárolni.”

Borítókép: Szedik a szabadföldi epret Fegyverneken, Huber István családi gazdálkodó földjén 2014. április 23-án. Forrás: MTI / Mészáros János

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!