Magyar szemmel nézték Moszkvát (videó)

Ha egy átlag magyar meghallotta az átkos sötét évtizedeiben, hogy Moszkva, azonnal görcsbe rándult a gyomra. A vörös birodalom, a kommunista terror, az ateista diktatúra falansztere, az elnyomás irányító központja – így élt bennük Szovjetunió fővárosa. Bele se gondolt talán senki, hogy a rendszert ugyanúgy megszenvedte az orosz nép, mint a magyarok.

Ideje visszaemlékezni a bolsevizmus előtti századokra, a cári hagyatékra és megismerni a mai Oroszországot és fővárosát, ami igyekszik levetkőzni a szürke sztálini örökséget és újra színes arcát mutatni, mint a világpolitika és az egyetemes kultúra meghatározó tényezője.

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti műsorának rendhagyó adása ezúttal Moszkvába kalauzolta nézőit.

A magyar emlékek felkutatásán túl annak jártak utána, hogy

milyen szerepe lehet a magyarságnak a megújuló Oroszország fővárosában.

Bizony, ha valami örök Moszkvában, az a Kreml, ami ma is úgy áll előttünk, mint Oroszország „nemzeti szentélye”, az egymástól elválaszthatatlan világi és egyházi hatalom központja.

Talán Kenyeres Oszkár műsorvezető is beleborzongott, amikor rálépett a híres-hírhedt Vörös-tér köveire.

Mennyi csizma menetelt már végig rajta, mennyi koronázási és egyházi szertartást, népünnepélyt és katonai díszszemlét, vagy éppen nyilvános kivégzést látott ez a tér.

Sok mindent túlélt a tér fő ékessége a Boldog Vazul-székesegyház is.

Szádeczky Lajos (1895) leírása szerint ez Moszkva legbizarrabb temploma, melyet Kegyetlen Iván 1554-ben Kazán, a tatár főváros elfoglalásának emlékére építtetett olasz építőmesterrel, akinek aztán a szemét kiszúratta, hogy hasonló műremeket többet ne építhessen.

Az alig néhány száz fős magyarság fontos bástyája a Magyar Kulturális Központ. A Balassi Intézetnek is otthont adó intézmény vezetője, Baranyi András fogadta a hazajárót.

Az intézmény nemcsak az itt élő magyaroknak segít megőrizni, de az oroszországiaknak is képes átadni a magyar nyelvet és a kultúrát – mondta el a stábnak.

Amióta megnyíltak a titkokat rejtő moszkvai levéltárak, a szovjet medve árnyékában zajlott történelmünk is új megvilágításba kerülhet -tette hozzá.

A stáb találkozott a helyi magyar Levéltári Intézet vezetőjével, Seres Attilával is. Övé a nemes feladat, hogy felkutassa az elmúlt századok magyar vonatkozású forrásait. Elmondta, hogy a legkurrensebb forráskör, az a II. Világháború alatt és után keletkezett szovjet levéltári iratanyag, mert a Szovjetunió, a szovjet politika, a II. Világháború után a magyar közélet, társadalom, külpolitika, belpolitika, minden egyes mozzanatát meghatározta.

Ha az ember Moszkvában magyar emlékeket keres, sajnos előbb-utóbb a temetőket is útba kell ejtenie.

A szovjet politikai terrornak csak Moszkvában mintegy 40.000 áldozata volt. A Donszkoj temetőben 10.000 ember hamvait szórták szét, köztük a két világháború közötti Magyarország egyik legkiemelkedőbb államférfijáét, egykori miniszterelnökét.

A Hazajáró stábja lerótta tiszteletét Gróf Bethlen István előtt, aki 1919-ben részt vállalt a Tanácsköztársaság megdöntésében, majd egy évtizedes miniszterelnöksége alatt, mint Horthy kormányzó legbizalmasabb híve, Magyarországot a világháborús vereség és a trianoni sokk után sikerült megerősítenie.

Kevesen tudják, de 1956-ban a Lomonoszov egyetem diákjai is tiltakoztak a szovjet beavatkozás ellen. A műsorban erről mesélt az Orosz Tudományos Akadémia történésze, Alekszandr Sztikalin.

Az orosz fiatalok nagy érdeklődéssel követték az 56-os eseményeket.

A Lomonoszov egyetemen röplapokat terjesztettek, amelyekben tiltakoztak a szovjet beavatkozás ellen.

Egy nyilvános gyűlésen azt kiabálták, hogy Magyarországon forradalom tört ki, és a Szovjetunióban is ilyen forradalomra lenne szükség – mondta a történész.

Mindezek a hangok természetesen eljutottak a párt központi bizottságához is, akik intézkedtek, több száz diákot kirúgtak a moszkvai egyetemről. Néhány egyetemista és értelmiségi kör fiataljait letartoztatták, és általában 3-7 évig terjedő börtönt szabtak ki rájuk, de volt, aki 10 évet kapott – tette hozzá.

A világhírű Nobel-díjas fizikus, Landau, tanítványainak azt mondta, „ a magyar események például kell szolgáljanak, követni kell őket”. A magyarok megmutatták az egész világnak, hogy lehetséges fegyverrel harcolni a sztálinista rendszer ellen.

A műsor végén a stáb eljutott a Moszkva környéki parkokba is, ahol a kommunizmus előtti cári világ emlékeivel ismerkedtek meg, befejezésül pedig magyarul tanuló orosz egyetemistákkal beszélgettek.