Hűséges falvak között járt a Hazajáró stábja (videó)

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti műsorának legutóbbi adása a Vashegyről indult a vasfüggöny szelte Vas vármegyébe, hogy a Pinka útját követve felfűzze középkori emlékeinket, a Batthyányak örökségét, és a hűséges és eltűnt falvainkat.

Első állomásuk Felsőcsatár volt, amely 1948-ban a kommunista vasfüggöny megközelíthetetlen határövezetébe került.

Az itt működő szabadtéri vasfüggöny múzeumot Goják Sándor vezeti, aki maga is e határszakaszon volt sorállományú határőr.

Osziék megpróbáltak átkelni az aknamező nyomsávján. A rossz lépéseket elektronikus szerkezet jelezte a múzeum bemutató pályáján. Megérthettük, hogy lényegében esélytelen volt az, aki aknamezőre tévedt az 50-es években.

A vasfüggöny egy kivételes természeti látnivalótól is elzárta a természetjárókat. A Pinka patak mit sem törődve holmi mesterséges határokkal, a Vas-hegy egyik nyúlványán áttörve köszön be a mai Magyarország területére.

A szurdokvölgyön, ahova egykor egy lélek sem tehette be a lábát, ma már az egykori műszaki határzár mentén húzódó Vasfüggöny túraútvonal vezet.

A vadregényes völgy hosszú háborítatlanságának is köszönhető, hogy gazdag élővilágot őrzött meg a vadonja.

A jelzett nemzetközi turistaúton a Pinka mentén a következő hűségfaluba, a középkori Porno apátságát már csak nevében őrző Pornóapátiba mentek, Bogáti András túravezetésével. András elmondta, hogy Pornóapáti is egy hűséges falu, Szentpéterfával, és a határmenti Horvátlövővel együtt. A trianoni, szomorú események után, őket elcsatolták hazánktól, de közös népszavazással, és mai szóval, polgári engedetlenséggel, kiharcolták azt, hogy visszakerüljenek a magyar földhöz, a magyar anyahazához.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=140&v=L4QY9Q27qPE&feature=emb_logo

A hazaszeretetre, a hűségre, és a visszatérésre emlékezve a hazajárók egy koszorút helyeztek el az útjukba eső emlékműnél.

Ha Pornóapátin járunk, azt se feledjük, hogy német lakóira a hűségért cserébe 1947-ben az elhurcolás és kitelepítés várt, míg helyükre a Felvidékről kitelepített magyarokat kényszerítettek.

Monyorókerék alatt egy hurkot ír le az egyenesnek szánt trianoni határ.

Elcsatolásra ítélték, de a szomszédos falu népe nem kért az osztrák fennhatóságból.

Pedig Szentpéterfa többsége ekkor már horvát anyanyelvű volt, akik szintén a törökvész után kerültek a magyar nemesi uradalmakról a nyugati határvidék megerősítésére. De akárcsak a többi hűségfalu népe, ők is mindvégig ragaszkodtak Mária országához. Délre a határ aztán visszakanyarodik a diktátumban kijelölt nyomvonalára. A nyugati végeinket egy évezreden át őrző Pinkakertes nem térhetett vissza...

A Pinka és a Rába közötti zugban volt egyszer egy mezőváros, Nagycsákány és mellette egy Árpád-kori falu, Rábadoroszló. 1939-ben egyesültek, így lett a község neve Csákánydoroszló. A Batthyány család ősi fészkét a török időkben jelentős végvárrá erősítették, majd a háborús idők elmúltával csinos várkastéllyá alakították. Szülőfalujáról Farkas Réka mesélt a hazajárónak, majd a rönöki Szent Szent Imre templomig kísérte őket.

A népszerű műsor készítői végül Szentkút érintésével Németújváron fejezték be dél-őrvidéki kirándulásukat, ahol Stampfel Szilárddal elevenítették fel nyugati végvárunk történetét és az őrvidéki-várvidéki táj magyar szívből kitéphetetlen szellemét.

Szilárd gondolataival zárult az epizód:

„Ezek a falak itt lesznek akkor is, amikor a történelem, ki tudja, mit fog hozni. Lehet, hogy a Jóisten segít és újra egy egységes Kárpát-medencei birodalom lesz a Szentkorona fennhatósága alatt.”

Borítóképünk kivágás a fenti videóból