Munkaszerződést is adtak már ballagásra

A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) rendszeresen értékeli a kamarák igényére építve a munkaerőpiaci elvárásokat. Évek óta kiemelt jelentőséget kapnak a feldolgozóipari, ezen belül a gépészeti műszaki szakmák, mely kritikus szakmákhoz növekvő számban csatlakoznak az informatikát és a korszerű technológiák ismeretét igénylő szakmák.

Az elmúlt néhány év jelentős vállalati fejlesztései szinte ugrásszerű igényeket támasztottak főleg ezen hiányszakmák területén. A HMFKB által publikált munkaerőpiaci felmérések azt igazolják, hogy egy éven belül 1500, öt éven belül ötezer főnyi kvalifikált munkaerő hiányzik a megyei vállalatoknál.



A foglalkoztatás elősegítésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) már a szakképesítő vizsgákhoz kapcsolódóan is munkaerőpiaci börzéket szervez a fiatalok foglalkoztatását szervező vállalkozások részvételével. Mintegy 1300 fiatal szerez szakképesítést idén, és a kamarák szorgalmazzák, hogy az iskolapadból toborozzanak munkaerőt a vállalatok. Új színfolttal gazdagodtak a ballagási ünnepségek, mely szerint a végzős diákok nemcsak szép üzeneteket és virágcsokrot kaptak, hanem a vállalatoktól állásajánlatokat, sőt, munkaszerződéseket is.

– Heves megyében nyolcvan szintvizsga zajlott, amelyeken jelen voltak a vállalkozások képviselői is. Tavalyhoz képest ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a cégek részéről – mondta Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára, a HMFKB vezetője. Hozzátette, ezeken az eseményeken lehetőség volt a tanulószerződésről is beszélni. A részvétel azért is fontos, mert a munkahelyekre való toborzás az iskolapadban elkezdődik, sőt, már a pályaválasztás idejében, nyolcadikos korban igyekeznek megtalálni a megfelelő diákokat a cégek.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Mintegy 1300 fiatal szerez szakképesítést idénFotó: Berán Dániel
[/caption]

Megjegyezte, a szakmák keretszámainak évről évre való radikális átalakítása nem célravezető, a kiegyensúlyozottságot támogatják, s fontos a duális képzés fenntartása. A HMFKB március 31-ig javaslatot tett a képzési keretszámokra és a hiányszakmákra, a szakmaszerkezeti döntés pedig hamarosan megszülethet a kormány részéről. A bizottság szerint a foglalkoztatási igények ugrásszerű kihívásának az iskolarendszer is eleget kíván tenni, az államiak mellett építeni kell az egyházi és alapítványi fenntartású, tapasztalattal és hagyományokkal rendelkező iskolákra is. A növekvő képzési igények kielégítéséhez segítséget jelenthet, hogy már a második szakma megszerzése is ingyenes. Ez indokolja a képzési keretszámok növelését. A HMFKB indokoltnak látja a hiányszakmák keretszámbővülését is, s a kollégiumok bevonásával ide lehet csábítani fiatalokat más megyékből is.

A HMFKB szerint több munkakörben nem elég a szakma, érettségi is szükséges, utóbbit a bizottság elsősorban felnőttoktatás keretében javasolja indítani. A végzett szakembereket a munkaerőpiac egyből fel tudja szívni, s munka, kereset mellett is tudnak tanulni. A végzés utáni munkába állást gyakornoki program keretében több hazai és uniós forrás is támogatja.
A hátrányos helyzetű fiatalok is fontosak, őket sajátos képzésekkel, illetve speciális elméleti és gyakorlati képzőhelyekkel kell segíteni az elhelyezkedésben.

Átképzések, ukrán munkavállalók

Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára kifejtette, a megyei foglalkoztatási paktumokban a képzetlenek, közmunkások piacképes tudáshoz juttatása lesz a cél, de ez azonnal nem fogja megoldani a munkaerőhiányt. Heves megyében 12 ezer embert kellene átképezni és munkához juttatni. A cégek részére van egy minimális keret, amiből saját munkavállalóikat képezhetik tovább vagy át. A második szakma ingyenessége pozitív dolog, de további nagy segítséget jelentene, ha a szakmaszerzést adózási kedvezményekkel is támogatnák. Rövid távon egy kis segítséget nyújthat a vállalkozásoknak az Ukrajnából érkező munkavállalók foglalkoztatása. Erről a lehetőségről néhány hónapja fórumot is tartottak, s lesz egy újabb is június 8-án Gyöngyösön. Fülöp Gábor elmondta, van tudomásuk arról, hogy megyei cégek már ukrán munkavállalókat alkalmaznak, ennek további fejlődésében segíthet az is, hogy megszűnt a vízumkényszer Ukrajnával szemben. A szomszédos országból elsősorban fiatal párok érkeztek megyénkbe.