Így forgatná fel a baloldal a gazdaságot, ha kormányra kerülne

Készülnek az előválasztásra a baloldali pártok, zajlanak az egyeztetések a visszaléptetésekről és a miniszterelnök-jelöltek személyéről. Ezzel lényegében megkezdték a választási kampányt, így egyre több mindent mondanak el arról is, hogy milyen Magyarországot képzelnek el az esetleges 2022-es győzelmük után – írja a Magyar Nemzet. Egyre világosabban látszik, hogy a 2010 előtti időszak térne vissza. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány sikeres gazdaságpolitikáját fenekestül forgatnák fel. Azt a gazdaságpolitikát, amely fenntartható növekedési pályára állította hazánkat, jelentősen bővítette a foglalkoztatást és alacsony szintre szorította a munkanélküliséget. Mindezt úgy, hogy egyensúlyt teremtett az államháztartásban, emellett folyamatosan apasztotta és egészségesebb szerkezetűvé tette az államadósságot. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kormányváltás után ennek búcsút lehetne inteni.

„Jóléti rendszerváltás” 2.0

A Demokratikus Koalíció elképzelései több ponton emlékeztetnek azokra az ígéretekre, amelyekkel az MSZP „csatába indult” 2002-ben. A hasonlóságok már a címszavakban is visszaköszönnek. A DK programját a Sokak Magyarországa címmel látták el, míg a szocia­lista pártét 2000-ben Magyarország mindannyiunké jelmondattal hirdették meg. Gyurcsány programja az „új jóléti állam” megteremtését ígéri, ez pedig teljesen egybecseng az MSZP 2002-es Jóléti rendszerváltás jelmondatával.

Medgyessy Péter 2002-ben kormányfőként meghirdette a száznapos programot, amelynek keretében a többi között átlagosan ötven százalékkal emelték a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjasoknak pedig egyszeri, 19 ezer forintos juttatást adtak, majd egy következő körben eltörölték a minimálbér utáni adózást. A lépések azonban fenntarthatatlannak bizonyultak, a segélyalapú társadalom nem ösztönzött munkára, ezért kevesen adóztak sokat. Gazdasági és pénzügyi zsákutcába jutott az ország, amelynek következményeként Medgyessy megbukott, majd jöttek a Gyurcsány–Bajnai-korszak megszorítócsomagjai.

Amit a „jóléti rendszerváltás” programja adott az embereknek, annak később többszörösét vették vissza. Az állam végül a csőd szélére került, az összeomlást a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank gigahitele akadályozta meg.

A baloldali pártoktól most is hasonló ígéreteket lehet hallani, mint amilyeneket a 2002-es szavazás előtt fogalmaztak meg. Sőt azokra még rá is emelnek. Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelölt-jelöltje például egyszeri, százötvenezer forintos juttatást ígér a nyugdíjasoknak, de a programpontok között ott van egy bizonyos fogyasztási szint alatt az ingyenes gáz, víz és villany biztosítása, ahogy „ingyenéletet” ígér a feltételes minimumjövedelem belengetése is a feltétel nélküli alapjövedelem víziójáig.

Drága lenne az „ingyenélet”

A hangzatos mondatok mögött azonban egyre inkább kirajzolódik, hogy valójában mi várna a lakosságra. Az eddig megismert tervek alapján egyértelmű vesztese lenne a váltásnak a 2010 óta erősödő középosztály, beleértve a többgyermekes családokat is. Véget érne az egykulcsos adórendszer, ahogy emelkednek a jövedelmek, egyre nagyobb adóteher hárulna rájuk. A magas összeget különadó is sújtaná, de megadóztatnák a nagyobb vagyonok öröklését is. A családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége egy bizonyos összeghatár fölött fokozatosan megszűnne, ahogy véget érne a bőkezű otthonteremtési támogatások időszaka is. Az egészségügyben jönne a tb-extra, ami azt jelenté, hogy aki több tb-járulékot tud fizetni, az kapna magasabb minőségű ellátást az állami rendszerben. Az agráriumban megnyitnák a földpiacot a külföldiek és a nagyvállalatok előtt, valamint zöld jelzést kapna a génmódosított növények termesztése.

„„Jóléti rendszerváltás” volt 2002-ben száz napig, kiosztották a pénzt, majd mindebbe később beleroppantak az önkormányzatok is” – idézte vissza az MSZP–SZDSZ-kormány időszakát a Magyar Nemzetnek Boros Imre.

A közgazdász emlékeztetett:

a szocialisták a 2002-es választások előtt azt is ígérték, hogy minden olyan intézkedést megtartanak, amelyek sikeresek, sőt jobban csinálják majd. Ilyen volt például a lakástámogatási rendszer, amelyet végül eltöröltek, és helyette szabad utat kapott a devizahitelezés.

„A baloldal arra alapozza az ígére­teit, hogy az emberek feledékenyek. Meg azokra, akik jövőre mehetnek először szavazni. Ugyanakkor nem az a lényeg, hogy mit ígérnek ezek a pártok, hanem az, hogy mit tesznek. Bármikor, amikor ezek az erők hatalmon voltak, mindig ugyanazt művelték. Már több mint egy évszázados tapasztalatunk van arról, hogy mivel jár a baloldal kormányzása” – magyarázta a szakértő. Boros Imre szerint azonban a baloldali megnevezés is megtévesztő, mert nem baloldalról, hanem globalistákról van szó.

„A Fidesz–KDNP-kormány rengeteg baloldali intézkedést megvalósított. A politikai törésvonal a patrióta és a globalista politika között van. A globalisták nem a nemzet érdekeit képviselik, hanem a pénzvilágét. Ha ők hatalomra jutnak, akkor a munkavállalóktól veszik el elsőként a pénzt, míg például a közműszektor újra külföl­dieknek termelné a hasznot. Megemelik a kamatokat, újra a tartós eladósodás útjára lépne az ország” – emelte ki a közgazdász.

Támogatást kapna a bevándorlás

„Senki ne gondolja azt, hogy ha a globalisták kormányra kerülnek, akkor mást fognak tenni, mint amit Horn Gyula kormányzása, Bokros Lajos pénzügyminisztersége vagy éppen Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt tettek” – hangsúlyozta Boros Imre.

A közgazdász végezetül megemlítette, hogy ha a globalista erők évente százezer migránst beengednek az országba, az rögtön hatszázmilliárd forintos pluszköltséget jelent. Erre fedezetet kell teremteni, amelyhez el kellene venni a családtámogatási rendszer támogatásának legalább a harmadát. A bevándorlásról szót ejt a Demokratikus Koalíció Sokak Magyarországa programja is.

Azt írják benne:

„Támogatunk minden olyan intézkedést, amely hozzájárul a bevándorlók hatékony integrációjához és szembefordul a diszkriminációjukkal.”