2022.10.11. 10:55
Kilőtt az infláció, kilőtt a forint is
Nem hajszálnyival a 20 százalékos lélektani határ alatt, hanem annyival felette volt a szeptemberi éves infláció, ami nem jelent lényeges eltérést az elemzői konszenzustól, a forint gyengülése a keddi adatközlés után azonban mindenképpen várható volt - írja a Világgazdaság.
Illusztráció/Hentespult a hazai előállítású termékek népszerűsítését célzó Válaszd a hazait! kampányról tartott sajtótájékoztató helyszínén, a fővárosi Corvin Plaza bevásárlóközpontban található CBA Príma üzletben 2020. szeptember 3-án.
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
A globális infláció felpörgésének tavalyi kezdete óta fontos tényező a devizaárfolyamokban, hol mennyire emelik kamataikat a jegybankok, karbantartva a reálkamatot, azaz azt a kamatot, amely a megtakarításokon elérhető, miután megcsapolta őket az infláció.
Árfolyamjelentésekben visszatérően elmondja a Világgazdaság, hogy a jegybanki kamatszint csak az egyik tényező, az európai devizákat ezen kívül erőteljesen befolyásolják az olyan faktorok is, mint a dollár karizmája, vagy a háború és az energiaválság hírei, amelyek különösen Európában erőteljesen felduzzasztották az árakat, elrontották a külső fizetési mérlegeket és nyomást helyeztek az államok költségvetéseire - sőt hitelminősítéseire is -, amit Varsó és Budapest esetében fokoz a Brüsszelből érkező politikai nyomás is az uniós pénzek érkezése elé gátat állító jogállamisági vita ürügyén.
Mindezek közül a forint számára ezen a héten előbb a háború eszkalálódásának hírei hoztak fájdalmat - amelyekhez hozzáadódik a téli energiabiztonságra továbbra is kockázatokat helyező uniós gázársapka vita -, kedden pedig egyértelműen az inflációs adatok.
Amint a számok a helyi devizapiac nyitásával egy időben megjelentek, a forint a 426,26 környéki szintekről 428,4 régiójába gyengült az euró ellenében. Voltak ennél a hetekben nagyobb mozgások is - egy hónapja még 396 környékén jártunk -, de a forint a 428,5-ön túl hétfőn elért rekord mélypontok felé közelít, és egyelőre nem látszik olyan tényező, ami megakadályozná, hogy újra elérje.
A 20,1 százalékos magyar éves infláció - amit a rezsicsökkentés jótékony hatásainak kényszerű mérséklése lökött feljebb -, a legmagasabb a régió jelentős gazdaságai között. A lengyel infláció szeptemberben 17,2 százalékra gyorsult, a cseh 17,2-ről 18 százalékra emelkedett a szintén kedden publikált adatok szerint, a román adatot még nem ismerjük, de augusztusban 15,32 volt, az eurózóna tag Szlovákiáé pedig 14 százalék.
A dollár a délelőtti órákban visszavonulóban van az euró ellenében, erről az oldalról tehát nincs többlet nyomás a régió devizáin, de támogatás sem, hiszen az euró továbbra sincs messze a több, mint két évtizedes mélyponttól. A zloty árfolyama a papírformának megfelelően meglehetős lojalitással követte az euró mozgását kedden.
Árt-e a forint?
A forint gyengülése az import megdrágításával akár hozzá is tehet az inflációhoz.
A forintárfolyam továbbra is jelentős kockázatot jelent az infláció szempontjából
- kommentálta a keddi adatokat Németh Dávid , a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Ha tartósan mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti - tette hozzá.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint azonban, ahogy az várható volt az árak augusztusi havi emelkedéséért teljes egészében a rezsi és az élelmiszer árak megugrása volt a felelős.
Jó hír is lehetne, hogy a szolgáltatások árindexe még csökkent is - azaz az infláció "önmaga ellen fordul", a magas árak miatt visszaeső fogyasztásra árcsökkentésekkel reagálnak. Csakhogy a csökkenés az utazás, vendéglátás szolgáltatói körben történt, és szezonális, azaz ideiglenes hatás is magyarázhatja.
Ami a gyenge forint hatását illeti:
a tartós fogyasztási cikkek esetében ennek ellenére sem volt nagyobb nyomás,
sőt az év/év összehasonlításban már csökkenés volt megfigyelhető - írta Kiss Péter.
