Még mindig nálunk a legalacsonyabb a lakossági áram- és gázár

Budapest – vele Magyarország – az elmúlt hónapban is tartotta legkedvezőbb pozícióját az uniós tagországok között a lakossági áram- és gáztarifák szempontjából. Habár más országok kormányai is léptek a háztartások védelmében, az átlagárak nőttek – mutat rá a Világgazdaság.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fotó: Maxal Tamor

Az uniós fővárosok között októberben is Budapesten volt a legalacsonyabb a lakosság számára a földgáz és a villamos energia átlagos ára a Lakossági energiaár-index (HEPI) című összeállítás alapján, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az Energy Control Austria megbízásából állít össze havonta a finnországi VaasaETT.

Az elemzésbe bevonták az Európai Energiaközösség országai (Montenegró, Norvégia, Szerbia és Ukrajna), valamint Nagy-Britannia és Svájc adatait is. Bár a vizsgálat az adott országok fővárosának meghatározó szolgáltatóinak tarifáin alapul, a Budapestre vonatkozó megállapítások a hazai szabályozás és szolgáltatás jellemzői miatt lényegében Magyarország egészére érvényesek, és vélhetően vannak további, hasonló helyzetű országok is.

Hét fővárosban még esett is az áram ára

A bruttó lakossági áram- és gázárakra rányomta a bélyegét – széthúzva a mezőnyt –, hogy körülbelül egy éve felszökött az említett két termék piaci ára. Ugyanakkor annak is van jele, hogy az adott országok milyen mértékben és eszközökkel tompítják a piaci hatásokat a lakosság számára. Budapesten – tehát egyben Magyarországon is – októberben 9,17 eurócent volt a villamos energia kilowattóránkénti ára. Ez az uniós fővárosok között a legalacsonyabb érték, amelynél csak az EU-n kívüli Belgrádé és Kijevé volt kisebb.

A dániai 75,76 cent a hazainak a hét és félszerese, de a 35,83 centes uniós átlag, valamint a vizsgált 33 főváros 32,64 centes átlaga is a többszöröse.

A legnagyobb drágulás az egy hónappal korábbi értékhez képest Dublinban volt, 44 százalékos, amelyet Róma 30, illetve Bécs 24 százaléka követett. Hét fővárosban még csökkenés is volt, a legszámottevőbb, 29 százalékos Rigában, ahol a kormány árcsökkentő intézkedésének részeként lefaragtak a tarifa energia-összetevőjének nagyságából. Hasonló lépés történt Tallinnban, Oslóban, Madridban, Helsinkiben és Párizsban, míg Madridban és Zágrábban az energiaadó is kisebb lett. Összességében mégis nőttek az átlagárak, sőt, egyes fővárosokban rekordszintre ugrottak.

Budapest kapcsán az elemzés kiemeli, hogy itt a bruttó lakossági végfelhasználói ár 14 százalékát teszi ki a termékár, ez a legkisebb arány.

A másik végletet Róma képviseli 84 százalékkal. Amszterdamban 2020 januárja óta nem fizettetnek energiaadót a lakossággal. (Megemlítendő, hogy évek óta Magyarországon sem, ennek az adónak a kivezetése volt a rezsicsökkentés egyik eszköze.)

Volt, ahol a kormány az áfához nyúlt hozzá

A kilowattóránkénti bruttó budapesti átlagos gázár 2,52 eurócent volt októberben, ennél csak a kijevi volt kisebb: 2,24 eurócent. Az összehasonlításba bevont uniós fővárosok átlaga 18 eurócent volt – a hazai több mint hétszerese –, a vizsgált 28 fővárosé pedig 16,69 eurócent.

Az amszterdami 41,08 eurócent a budapesti tizenhétszeresét tette ki, a kijevinek pedig a tizenkilencszeresét.

A kelet-közép-európai fővárosok közül csak Prágában volt drágább a lakossági gáz az európai átlagnál. A legnagyobb, 97 százalékos árugrás Rómában történt egy hónap alatt, továbbá Luxembourgban (64 százalék) és Lisszabonban (58 százalék). Kisebb lett a tarifa hat fővárosban, ezek Athén, Szófia, Tallinn, Madrid, Berlin és Riga. Mindegyikben kisebb lett a tarifa energia-összetevője, ezenfelül Athénben zsugorodott az energiaadó, Szófiában az elosztás, Madridban és Berlinben pedig az áfa nagysága is.

Az eredeti cikk ITT olvasható.