2023.09.11. 06:40
Egyre világosabb, hogy a céges nyerészkedés fokozza az inflációt
A Magyar Nemzet cikksorozata a céges nyerészkedés témakörét járja körbe.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Fotó: Lucigerma
Amikor július végén Orbán Viktor arról beszélt, hogy a multik árspekulánsként viselkednek és a magas árakon nyerészkednek, a balliberális oldal több politikusa is a nagy nemzetközi cégek védelmére sietett. Dávid Ferenc, a Gyurcsány-párt politikusa egyenesen felháborodott azon, hogy a kormány spekulánsnak titulált bizonyos áruházláncokat. Hozzátette, „nem kellene őket lespekulánsozni, mert azt nem szeretik egyébként”.
A momentumos képviselőt, Bedő Dávidot elsősorban a gazdasági fogalmak zavarták meg. Nem érti ugyanis, hogy mit jelent a spekuláns, valamint a nyerészkedés kifejezés. A szociálliberális párt képviselője szerint egyébként fura üzenet azzal vádolni egy céget, hogy az nyerészkedik.
Velük ellentétben a nemzetközi gazdasági szervezetek, egyetemi kutatók világában napjaink egyik slágertémája a céges nyerészkedés, a „greedflation” jelensége. Az angol kifejezés a „greed”, azaz kapzsiság és az infláció szavak összetételéből származik.
Egyre többen hangoztatják, hogy valójában egy „ár-ár”, vagy másként egy „profit-ár” spirál alakult ki, azaz a növekvő árakra hivatkozva indokolatlan áremelések következtek, melyek valójában profitérdekeket szolgáltak, különösen azokon a piacokon, ahol nincs erős versenyhelyzet.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2023 év eleje óta beszél nyíltan a vállalati profitok okozta inflációról. Philip R. Lane, az EKB igazgatótanácsi tagja 2023 februárjában egy Reuters-interjúban ismerte el a túlzott céges nyerészkedés inflációt felhajtó hatását.
Felvetették: „A társaságok nyereségei nagyon meredeken emelkedtek tavaly. Hogyan tud fellépni egy jegybank azon inflációval szemben, amelyet a profitra törekvés inkább hajt, mint a bérek?” Erre a következőképpen válaszolt:
teljesen elismerjük ezt, és ez egy nagyon fontos felvetés.
Nem sokkal később egy másik EKB-igazgatótanácsi tag, Fabio Panetta nyilatkozott a céges nyerészkedésről a New York Timesnak. A közgazdász szerint immár nemcsak egy „ár-bér spiráltól”, hanem inkább „profit-ár spiráltól” kell tartani. A közgazdász szerint 2022 negyedik negyedévében ezek a tényezők fele-fele arányban okozták az inflációt.
Panetta emlékeztetett, hogy a cégek három okból emelhetik az áraikat: a költségek növekedése miatt, vagy az általuk várt jövőbeli költségnövekedésre készülve, illetve egyszerűen azért, mert piaci helyzetüknél fogva ezt megtehetik.
Idén márciusban Christine Lagarde, az EKB elnöke egy frankfurti konferencián úgy fogalmazott, hogy
eddig a reálbérek jelentősen csökkentek, miközben a cégek haszonkulcsai a legtöbb szektorban bővültek.
Az EKB elnöke szerint ezen profitnövekedések mögött részben az állt, hogy a nagyvállalkozások a fogyasztói keresletet „tesztelik” a nagy, a költségszintek növekedését meghaladó áremelésekkel.
2023 júniusában a Nemzetközi Valutaalap három kutató, Niels-Jakob Hansen, Frederik Toscani és Jing Zhou egy tanulmányát tette közzé. A szerzők az euróövezetet vizsgálva kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelések mindössze 40 százalékát magyarázta az importárak növekedése, miközben a céges nyereségek csaknem az áremelések felét (45 százalék) okozták.
A kutatók szerint a fő nyertesek azon ágazatok nagy cégei voltak, amelyek hasznot tudtak húzni a nemzetközi nyersanyagár-növekedésből.
A valutaalap szakértői számokkal igazolták, hogy a drágulás a bányászatban és a közművek terén volt a legnagyobb, de szintén jelentős volt az építőiparban, a mezőgazdaságban, a gyártásban, valamint a személyes találkozásokra épülő szolgáltatásoknál. Az IMF kutatói is hangsúlyozták, hogy a béreknél gyorsabban nőttek a profitok. Erre az adott lehetőséget, hogy az árváltoztatásokat gyorsabban, rugalmasabban meg lehetett lépni, mint az általában hosszas tárgyalásokon alapuló béremeléseket.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Az árspekuláció is hozzájárult a magas inflációhoz a GVH-elnök szerint Magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok tavaly ősszel, azonban ezen negatív gazdasági hatások mellett is garantálni akarták profitálásuk. Részben ezeknek köszönhető az, hogy itthon az élelmiszerek ára az egekbe emelkedett – erről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Rigó Csaba Balázs. Gyanús összejátszás jeleit is észlelte a hivatal a kiskereskedelemben: „országosan rögzíthették egyes üdítőitalok árait, ezért versenyfelügyeleti eljárást indítottunk. Amit még észleltünk, azt leginkább úgy nevezhetjük: árspekuláció.” – emelte ki Rigó Csaba. Hozzátéve, hogy: „ezt a legnagyobbak közé tartozó kiskereskedelmi bolthálózatoknál mutatta ki a GVH.” A hivatal szakemberei előre jelezték, hogy hatalmas áremelkedés jön az élelmiszereknél, azonban a drágulás Magyarországon duplája lett, mint amelyet máshol mértnek. Rigó Csaba Balázs szerint a háború, az aszály, a gyenge forint, de az uniós pénzek visszatartása is közrejátszott kisebb-nagyobb mértékben a helyzet alakulásában. A GVH elnöke szerint az online árfigyelő megfelelő eszköz arra, hogy segítsen kikényszeríteni a kiskereskedelmi láncoktól az árak csökkentését, mivel napi szinten adatokat kell szolgáltatniuk a rendszer felé. |
