A virtuóznak, ha másokért szól, áldott a zenéje

A művészt a koncert meglepetéseiről, az előadó felelősségéről, emberségről, magyarságról, cigányságról, kereszténységről, valamint a jótékonyság lélektanáról kérdeztük, és azt is elárulta, mi az, amit ő kap a közönségétől.

Talán vannak, akik azt gondolják: a jótékonykodás és a komolyzene úri huncutság, Ön azonban sokadjára juttatja el a legszélesebb körbe mind a segítséget, mind a klasszikus és populáris dallamokat. Mik azok a – nemcsak zenei – elemek, amikkel ilyen tömegesen meg lehet mozgatni jómódút és szerényebb sorban élőt, segítségre szorulót és támogatót, anyaországit és határon túlit, zenekedvelőt és laikust egyaránt?

Tapasztalataim szerint nemcsak zeneszerető, hanem zeneértő is a magyar közönség. A zene egy olyan világnyelv, amit a föld bármely részén bármely nemzet tagja egyformán megért. Ha Vivaldi, Bach, Sarasate, Liszt Ferenc, Bartók Béla műveit játszom, ugyanazt az örömöt, mosolyt látom az emberek arcán erdélyi, vajdasági, vagy kis magyar falvakban és városokban, vagy akár a Budapesti Újévi Koncertemen, mint Ázsiában, Amerikában. Mindig örömmel fogadják a klasszikus zenét, de koncertjeim műsorát, legyen az bárhol, mindig úgy állítom össze, hogy minden korosztály megtalálhassa a hozzá és zenei ízléséhez legközelebb álló muzsikát.

Így az ismertebb klasszikus és virtuóz művek mellett helyet kap a könnyűzene, népzene és a cigányzene is egyaránt.

Koncertjeimen a közönség soraiban kisgyermekek, tizenévesek is ülnek szüleikkel, de a 98 éves nénik és bácsik is jól érzik magukat, lelkesen tapsolnak. Jó érzés, hogy egyforma az öröm mindannyiuk arcán.

Más hozzáállással áll színpadra az, aki karitatív cselekvésből zenél, mint az, akit művészi célok hajtanak?

Az előadóművészet a zene iránti alázat. Tisztelet a szerző és a közönség felé egyaránt.

Nem lehet felkészületlenül színpadra állni soha.

Ugyanúgy kell előadni egy művet egy több ezer fős szabadtéri jótékonysági koncerten, mint a New York-i Carnegie Hallban. Minden koncert és fellépés fontos, és ugyanazt kell nyújtani, ugyanúgy kell teljesíteni, mert a közönség azért jön el, mert hallani és látni szeretne. A világ legnagyobb és legrangosabb színpadain is játszottam már, többek között Los Angelesben a Walt Disney Concert Hallban, a New York-i Carnegie Hallban, a Szöuli Operaházban, a Torontói Zeneakadémián, Hollywoodban, a Dolby Theatre-ben, ahonnan az Oscar-díjak átadását élőben közvetítik, a Pekingi Központi Zeneakadémián, a Párizsi Zeneakadémián, a lipcsei Gewandhausban, Bécsben, a Wiener Konzerthaus-ban, vagy a világ egyik legrangosabb koncerttermének számító bécsi Musikvereinben. Ezeken a helyeken színpadra lépni nem csak rang, hanem felelősség is. Ott országunk nevében is helyt kell állni, és nem csak a zenészi képességet kell bizonyítani, ráadásul úgy, hogy nincs technikai hangosítás, mindössze színpadi térmikrofon, és a közönség tagjai kifinomult hallású, komolyzenei koncertre járó emberek.

Ön a jellegzetes crossover-művészetének s repertoárjának köszönhetően széles palettáról válogathat. Hogyan formálja a koncertprogramot az, hogy jótékonysági, egyben a nemzeti ünnepünk előtt tisztelgő, s vallási környezetben, templomokban rendezett hangversenyre készül? Milyen darabok kapnak nagyobb teret ilyenkor?

A Szent István téren tartandó koncertem ünnepi díszelőadás lesz, ezért sokkal nagyobb teret kap majd a komolyzene, az opera, az egyházi zene. A meghívott művészek, Komlósi Ildikó Kossuth-díjas operaénekes, Sümegi Eszter Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház érdemes és kiváló művésze, Bonnyai Apolka zongoraművész, Georgina von Benza operaénekes, Kiss B. Atilla Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Hegedűs Endre Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. De mivel ez egy nemzeti ünnep, és a magyar nemzet, a magyar zenei kultúra szerves része a népzene is, így a cigányzene, a népdal és a néptánc is szerepet kap majd. A díszelőadásra éppen ezért kértem fel az újévi koncertemen nagy sikerrel szerepelt Csillagszemű Táncegyüttest, és a több mint száz fős erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és magyarországi gyermekekből álló kórus is közreműködik majd.

Azt ígérem mindenkinek, aki eljön a koncertre, hogy hallani fog olyan műveket is, amelyek elnyerik tetszésüket, és megelégedéssel, lelki feltöltődéssel térnek majd haza.

Számíthat-e meglepetésre a közönség? Megszellőztetne ebből egy kicsit?

Minden koncertemen vannak meglepetések, a fellépők és a zeneválasztás szempontjából is. Azt javaslom, aki kíváncsi erre, az jöjjön el a koncertre.

Kevés zenésznek adatik meg a lehetőség, hogy ekkora tömeg előtt játszhasson. Együtt jár-e ezzel a kiváltsággal a „közönségnevelés” vagy az „ízlésformálás” felelőssége?

Zenészként egyrészt a magyar zenei kultúra népszerűsítése is a feladatom. Egyfajta kulturális nagykövetként képviselem a nemzetemet bárhol a világban, hiszen nem csak saját magamat, hanem egy országot is reprezentálok. Az, hogy a koncertjeim többségében a klasszikus zene nagyobb teret kap, nem „ízlésformálás”, ahogy Ön fogalmaz, hanem az ünnepi emelkedettség érzését, egy-egy esemény méltóságát és fontosságát hangsúlyozza.

Korábbi jótékonysági koncertsorozatának bevételéből gyermekkórházakat támogatott, rászoruló kárpátaljai gyerekeknek, hátrányos helyzetű és tehetséges fiataloknak, árvíz- és vörösiszap-károsultaknak is nyújtott segítséget. A mostani díszkoncert bevételével a nagydobronyi leégett imaház újjáépítésén túl Tóth Róbert válogatott kajakos rákból való gyógyulásához járul hozzá. Ön hogyan dönti el, hogy kinek segít?

Mindig ott próbálok segíteni, ahol szükség van,

de a karitatív misszió elsőként és legfőképp a jövőnek szól.

Nem csak reményt, hanem konkrét segítséget szeretnék nyújtani embertársaimnak, közösségeknek minden egyes karitatív célú koncertemmel. A 100 templomi jótékonysági koncertsorozatom ünnepi díszelőadásával, a teljes Kárpát-medencei magyarság melletti szolidaritás, az erőszak és a rasszizmus elleni kiállás bizonyítékaként

a kárpátaljai Nagydobronyban felgyújtott református imaház és óvoda teljes felújítását szeretném segíteni,

hogy a magyar közösségnek évtizedeken, generációkon át segíthessük hitéletét és gazdagíthassuk a kisgyermekek tudását. Szolidárisnak kell lennünk honfitársainkkal, segítenünk kell őket, mert generációkon át őrzik nyelvünket, kultúránkat, és ha ezért bántódás, sérelem éri őket, akkor az itt, az anyaországban mindannyiunkat egyformán érint. Szintén a jövőt segítve ezer magyarországi hátrányos helyzetű iskolás gyermeknek szeretnénk iskolatáskát és tanszereket adni most, az iskolakezdés előtt, ahogy azt már több éve teszem. Mert vallom:

csak a tudás elsajátítása, a tanulás ad kitörési lehetőséget, és az oktatás vezet a valós társadalmi integrációhoz.

Ha valaki nem tanul, nem fogja tudni megvalósítani álmát, nem tud egy kiszámítható, biztos jövőt építeni. Hiszem, hogy jótékony cselekedeteink akár életet is menthetnek, ezért jótékonysági koncertünk bevételéből jó szívvel járulok hozzá Tóth Róbert ifjúsági Európa-bajnok és többszörös magyar bajnok kajakozó életmentő külföldi orvosi gyógykezeléséhez annak reményében, hogy a daganatos betegséggel küzdő kiváló sportolónknak hamarosan mindannyian együtt szurkolhatunk világversenyeken. Ne feledjük, a 2018-as esztendő a magyar Kormány döntése értelmében a Családok Éve, és megtiszteltetéssel, büszkén csatlakoztam az újévi koncertemmel ehhez a kezdeményezéshez, mert mindig is azt hangoztattam, gyermekeink a jövő legnagyobb befektetései. A mi felelősségünk, hogy mit örökítünk számukra, és a családi nevelés határozza majd meg az emberi jellemüket. A gyermekek gyógyulását, tanulását, a tehetségek fejlesztését a jövőben is kiemelten fogom segíteni.

Mind művészetében, mind jótékonysági tevékenységében kitűnik, hogy különös figyelmet szentel nemzetének, s Önt a világ bármely színpadára elkíséri büszkén vállalt cigány identitása és keresztény hite is (Ferenc pápa áldásával egyetemben). Mit jelent az Ön számára magyarnak, romának és kereszténynek lenni?

Engem nem úgy neveltek a szüleim, hogy azt nézzem, ki a cigány és ki nem. Ennek szellemében nevelem én is gyermekeimet. Számomra nincs cigány, meg magyar. Ember van, meg gazember. Legalábbis én ezt vallom.

Amikor felmegyek a színpadra, attól kezdve szerte a világban, bárhol játszom, én magyar ember vagyok. Magyar emberként képviselem hazámat, a kultúrát, és népszerűsítem országunkat, amelyhez kötődöm és ragaszkodom.

Természetesen azzal tisztában vagyok, hogy pályám, életutam a cigány társadalomnak is pozitív üzenet. Az, hogy a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán mesterdiplomát szereztem, vagy közéleti szerepvállalásaimmal fontos dolgok, értékek mellett állok ki, vagy ha bármit is teszek az országban, az mindig ad egy plusz pontot a romaság felé is. Igaz, vannak, akik annak örülnének, ha a cigányok ott maradnának, ahol vannak. A nyomorban, a kilátástalanságban, a megbélyegzettségben. De úgy látom, a kormány másképp gondolkozik, gátat szab ennek. Most valóban van akarat és kezdeményezés, és az eredmények azt mutatják, komoly fordulat törtét, amely az egész társadalom javára válik. Olyan társadalmat kell építenünk, ahol az emberi érték és a teljesítmény számít, nem bőrszín, vagy társadalmi hovatartozás alapján szelektálnak. A keresztény szellemiség is ezt diktálja. Szüleink, tanáraink is ennek szellemében neveltek, készítettek fel minket az életre.

Hit, remény és szeretet. Ez a három dolog a legfontosabb a világon. Higgyünk magunkban, és a jó elnyeri jutalmát.

Egyszerű művészemberként, hithű római katolikusként próbálom élni életem, segíteni embertársaimat, ismertté tenni országomat, elfogadtatni népemet, és küzdeni a romákkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontásáért. Egy szegény családból felnevelkedve saját erőmből és akaratomból, Isten segítéségével értem el mindent, de úgy hiszem, minden embernek szüksége van lelki megerősítésre, hogy tovább folytassa az emberiség javát szolgáló munkáját. Ezt a megerősítést kapom a közönségemtől, amiért hálás vagyok.

Felsorolni is nehéz volna, hogy mennyi módon és mennyi embernek tudott Ön adni a jótékonysági missziói, hangversenysorozatai révén. Kérem, mondja el, mi az, amit Ön kapott e koncertek során!

Mérhetetlen szeretetet, amely erőt ad művészi és karitatív misszióim folytatásához. Az elmúlt két évtizedben a Föld öt kontinensén, több mint száz országban volt már lehetőségem fellépni állami vezetők, királyok, hercegek, közéleti szereplők, világhírű művészek előtt és azok társaságában. De számomra ennél mindig nagyobb kihívás volt, ha az egyszerű, hétköznapi emberek előtt, saját közösségükben léphettem fel.

Azért, mert tudtam, a dicsfény és pompa nélkül élő emberek életébe a zeném által hozott másfél-két órányi boldogság évekig, évtizedekig nyomot hagy, vagy akár egész életükre is kihatással lehet.

Számomra erőt ad az évtizedeken át tartó, becsületes munkában megrepedezett kezek szorítása, a megfáradt, ráncos arcok mosolygása, a kisgyermekek igaz és felhőtlen kacaja.

Hiszem, hogy Isten a szívünkben lakozik, és közelségét érezzük ezekben a meghitt, felemelő pillanatokban, és ennek szellemében hétköznapi életünk is jobbra fordulhat az egyre gyorsuló, fejlődő és globalizálódó világban.

A 100 templomi koncertsorozatom Magyarország kis- és nagyvárosaiban, falvaiban különböző felekezetű templomaiban, zsinagógáiban vallási hovatartozás nélkül egybe gyűjti az embereket, és a zene jótékony hatására megnyíltak a sokszor fagyosnak és kőkeménynek vélt szívek és lelkek. Hidak épültek társadalmi csoportok, települések, ember és emberek között, és az így kötött társadalmi béke, szolidaritás ezeken a településeken tartósnak bizonyul. XVI. Benedek és Ferenc pápa személyes apostoli áldásával, megerősödött hittel tovább folytatom önkéntes küldetésemet, hogy ezzel az emberiség és a magyar nép javát szolgáljam.