Ne legyünk szűkkeblűek

2019.01.14. 11:32

Vashegyi György: a magyar zeneművészet nem véletlenül világhírű

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke a hazai zenei élet kiválósága mellett a művészeti nevelés hiányosságaira is felhívta a figyelmet.

Budapest, 2017. október 13. Vashegyi György, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) megválasztott elnöke a Vigadó elõtt 2017. október 12-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Vashegyi György karmester, a régizene egyik legismertebb szakértője, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az Origónak adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy nincs mindennel megelégedve a magyar művészet jelen állapotával kapcsolatban. Mint mondta, részleteiben elsősorban a zenei élet működését látja át:

„Ez egyébként azért is nagyon fontos, mert itt (például az irodalommal szemben) szinte egyáltalán nincsenek minket „beszorító” nyelvi korlátok. Ha jól emlékszem, Ottlik Géza írja valahol, hogy a magyar irodalom olyan, mint egy hatalmas tenger közepén egy pici bárka, rajta 40 tengernaggyal: külföldön sokat mesélek arról ottani barátaimnak, hogy a magyar irodalom milyen csodálatos – tényleg az –, és milyen kár, hogy az emberek többsége sajnos nem tud magyarul! A zenében nincsenek ilyen nehézségek (...) Alapjában véve, a zene könnyedén átlép a nyelvi korlátokon: és a magyar zeneművészet nem véletlenül világhírű.

Kritikai észrevételeim lényege, hogy jelen erőforrásaink – ide értem az emberi tehetséget, a hagyomány erejét és a rendelkezésünkre álló anyagi forrást, valamint infrastruktúrát – alapján egyszerűen nem vagyunk elég hatékonyak”

- fogalmazott.

Az MMA elnöke szerint mindezen javítani elsősorban a minőségi szemlélet erősebb képviseletével, a fent említett területek fejlesztésével lehet.

Az interjúban szó esett a hazai zenei képzésről is. Ezzel kapcsolatban Vashegyi György azt mondta: amiért MMA-elnökként az „utolsó töltényig” szeretne harcolni, az a művészeti nevelés, vagyis – az ő szavaival élve – a művészettel történő nevelés. „Jelenleg Magyarországon nagyon rosszul állunk ezen a területen,

pedig minden modern tudományos kutatás egyértelműen igazolja, hogy 18 éves korig a művészeti nevelésnek domináns szerepet kell játszania!

Ezt mondja az up to date tudomány, ugyanazt, amit egyébként az ókori görögök is mondtak – ez volt Kodály Zoltán filozófiájának a lényege: ő nem zenészt akart nevelni egész Magyarországból (ahogyan azt sokan most is félreértik), hanem zene által kiteljesedett, így minden területen sokkal többre képes, egészséges lelkű magyarokat. Tavaly októberben megfogalmazott elnöki programom első pontja volt, hogy ezzel valamit sürgősen kezdenünk kell. Éppen most folyik a Nemzeti Alaptanterv vitája: a jelenlegi tervezet, amelyet sokan, sok munkával és sok pénzből elkészítettek, sajnos teljesen alkalmatlan a művészeti nevelésre – jelen formájában valószínűleg javíthatatlanul alkalmatlan. Éppen ezért ajánlottuk és ajánljuk fel miniszter úrnak e téren a Magyar Művészeti Akadémia segítségét: a művészettel nevelés kérdésében (annak elméletében és gyakorlatában egyaránt) akadémikusaink közül sokan az egész világon egyedülálló tudással rendelkeznek” – ismertette a karmester.

Hozzátette: természetesen nem arról van szó, hogy egy muzsikát tanuló gyereknek innentől kezdve ne kellene például sokat gyakorolnia a hangszerén. Sokkal inkább arról, hogy a profi zenészek képzése mellett az oktatás általános és meghatározó részévé kellene emelni a művészettel történő nevelést, hogy a magyar zeneoktatásban néhol túlságosan is fölerősödő versenyszemlélet helyett és mellett újra kell gondolni, tisztázni kell, hogy mi az adott zenei képzés alapvető funkciója.

„Hol és hogyan nevelünk leendő hivatásos zenészeket, akiknek majd az egész világ legjobbjaival kell (legalább) egyenrangúnak lenniük? És sokkal szélesebb körben,

hol és hogyan nevelünk zene (és egyéb művészetek) által kiteljesedett, ezáltal minden területen sokkal többre képes, egészséges lelkű állampolgárokat?

Ez utóbbiak zenei és művészeti oktatását biztosan nem lehet heti egy órába belegyömöszölni: mégis mi az, amit hetente egy órában eredményesen lehetne tanítani? A válasz nem túl bonyolult: nincs ilyen tárgy. Ráadásul a művészetet a többi tárgytól nem elszigetelni kéne (mint egy veszélyes fertőzést), hanem megmutatni, hogy milyen hihetetlenül erős köze van minden máshoz: a történelemhez, az irodalomhoz, a nyelvekhez, de még a matematikához és fizikához is. Tisztában vagyok vele, hogy a közoktatás ügye körül sok-sok nagy tekintélyű szakmai kör és lobbi létezik, amelyek mind mondják a magukét – s ezekkel szemben a művészettel nevelés ügye a múltban sokszor vereséget szenvedett, de az a helyzet, hogy ez így egyszerűen már nem mehet tovább” – foglalta össze álláspontját az MMA-elnök. Vashegyi György egy Kodály Zoltán-idézetet is megemlített, mely szerinte pontosan illik a mai művészeti-zenei nevelés helyzetére: „Az egész tantervben még mindig túlsúlyban van az értelmi fejlesztés az érzelmi rovására.

Számológépeket nevelünk, akiket fölöslegessé tesz az elektronikus számológép. Szűkkeblű embereket, akik semmi nagy és szép iránt nem tudnak lelkesedni.

A technika és természettudomány egyoldalú, utilitarisztikus művelése az érzelmi élet és a művészi érzék sorvadásához vezethet.”

A karmester a beszélgetés során a régizene fogalmáról, a korabeli hangszereken történő előadásmód jellegzetességeiről, a karmesterek hangszeres tudásáról, saját tanulmányairól, pályaválasztásáról és a gépi zeneszerzés ürességéről is megosztotta gondolatait. A teljes interjú az Origo oldalán olvasható.

Borítókép: Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megválasztott elnöke 2017. október 12-én.

MTI Fotó: Kovács Tamás

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!