2019.04.23. 14:03
Jankovics Marcell: Toldi, a magyar superman
A műnek nincs szerelmi szála, a nőt a mama képviseli, kölcsönösen túlcsorduló érzelmekkel.
Székesfehérvár, 2018. december 5. Jankovics Marcell, a Nemzet Mûvésze díjjal kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas grafikusmûvész, filmrendezõ beszédet mond Trianon címû kiállításának megnyitóján Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában 2018. december 5-én. MTI/Bodnár Boglárka
Forrás: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka
Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el – írja a Kultúra.
1984-ben már készült egy animációs Toldi-adaptáció, a Daliás idők Gémes József rendezésében. Miért lesz a mostani más?
Gémes filmje az egész Toldi-trilógiát filmesítette meg. Én csak a Toldit. Az ő filmjét Toldi monológja kíséri (Nepp József szövege), az én filmemben elhangzik a Toldi szövegének több mint a fele. A Daliás idők festményfilm, a miénk számítógépes animáció többféle stílusban.
Önt mi fogta meg Toldi alakjában? Miért válhat szimbólummá a magyarság számára ez a fiatalember?
Arany hőse kamaszkorú, vagyis abba a korosztályba tartozik, amelyik tanulja a Toldit. Ez a korosztály már nem nagyon olvas, idegesíti a XIX. századi nyelvezet (tisztelet a kivételnek), segítség lehet számára a filmünk, éppúgy, ahogy a megfilmesített Tragédia, s ahogy a Toldi-illusztrációim is azok voltak. Általánosságban elmondható, hogy a film főleg a fiataloknak szóló művészet.
Hősképre leginkább a kamaszoknak van szükségük, és ők is igénylik leginkább. Weöres Sándor, amikor felkértem a János vitézhez dalszövegek írására, ezzel utasított el: „Én nem szeretem a hősöket, a hősök mindig megütik a bokájukat.„
A Toldi a János vitéz és a Fehérlófia aranyi változata. Többrétegű alak. Felismerhető benne a mitikus naphérosz (Sámson), a mesehős (Erős János, Kullervo), az üstökös pályát befutó történelmi hős. Küzdés a pályája, ebben Madách Ádámjának is rokona. Az különösen tetszik benne, s ez részben Ilosvainak, de főleg Arany nem közismert humorérzékének köszönhető, hogy történetét szeretetteljes irónia árnyalja.
Divatos attól lehet, hogy a szüzséje az egyik legsikeresebb filmműfaj, a fantasy stílusban előadott, superman hős action thrillerének ősváltozata. Jellemző, hogy a mostani kamaszok a Fehérlófiában is megtalálták, amit kerestek. Ezért vágta meg a képeit egy perui heavy metal-hódoló a kedvenc zenéjére, egy magyar fiú meg rapszöveggel „mesélte újra” a filmet.
Ami sajátossá teszi, hogy a Toldinak nincs szerelmi szála, a nőt a mama képviseli, kölcsönösen túlcsorduló érzelmekkel. Ez is arra vall, hogy Arany hőse kamasz még.
Egy-egy rész hosszát hogyan határozták meg?
A sorozat szerkezet azt kívánja, hogy egy ének egy epizódnak feleljen meg a filmben. Az énekek hossza nagyon különböző, és a színész tempójától is függ. Széles Tamás esetében az énekek teljes szövege 3 és féltől 10 percig terjed. Mivel óriási melléfogás lenne a teljes szöveget fölmondatni vele, ezért különféle szempontok szerint húztam meg. A szöveges leírás más tempót kíván, mint a képi ábrázolás. Végül is minden epizód (ének) – az Előhangot leszámítva – 10 perces lesz.
Válhat-e hőssé, idollá Toldi Miklós a fiatalok szemében a rajzfilm elkészülte után?
Szeretném. De csak magamból indulhatok ki. Nekem a Mennyei Jeruzsálem még 78 évesen is a kedves filmjeim közé tartozik. A hatása megsokszorozódik, ha nem sorozatban, hanem egy összefüggő filmben találkozik vele a közönség.
Borítókép: illusztráció: Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas grafikusművész, filmrendező beszédet mond Trianon című kiállításának megnyitóján Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában