2019.06.11. 17:29
Félidejéhez érkezett Enyedi Ildikó új filmjének a forgatása
A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készül.
Budapest, 2019. június 11. Balról jobbra: Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Láng Imola látványtervezõ, Rév Marcell operatõr, Mécs Mónika producer, Enyedi Ildikó rendezõ-forgatókönyvíró, a holland Gijs Naber, a férfi fõszereplõ, a tolmács, a francia Léa Seydoux, a nõi fõszereplõ és Louis Garrel a francia színész Enyedi Ildikó új filmjének, A feleségem története címû alkotásnak a budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján 2019. június 11-én. A film, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története címû regénye alapján készül, forgatásának feléhez érkeztek az alkotók. MTI/Szigetváry Zsolt
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a regény túllóg az irodalom és az elmondott történet határain, az élet alapkérdéseivel foglalkozik. Füst Milán egy Ezeregyéjszaka-szerű, labirintusos, sokszínű világot épített fel a regényben, és ezt is szeretnék visszaadni a filmben – tette hozzá.
A három országban mintegy hatvan napig forgó, nemzetközi színészgárdát felvonultató film női főszerepét, Lizzyt a francia Léa Seydoux, a férfi főszerepet, Störr kapitányt a holland Gijs Nabert alakítja, mellettük fontos szerepet játszik Louis Garrel is, aki – mint a rendező elmondta – „a láthatatlan harmadik” abban a lakásban, ahol a házaspár lakik.
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó elmondta: ebben a filmben, ahogy az előzőben is, szeretne a háttérben maradni.
Arról szólva, hogy miért választott nemzetközi színészgárdát, úgy vélekedett, hogy a szerző a bolygó hollandi mítoszát dolgozta fel a regényben, amelyben felhasználta mindazt, amit egy nyelv, egy kulturális közeg jelent. „Mindezt tű pontosan használta a legkisebb mellékszereplőig, én csak mentem utána” – fogalmazott a rendező.
Bár zömében angol nyelven beszélnek egymással a szereplők, egyikük sem angol anyanyelvű, a filmben mindenki a saját kultúráját képviseli, és ebben a történetben csak kisebb szerepekre van lehetőség magyar színészek számára – mondta.
Mint fogalmazott,
szenvedélyes szerelmi történetről van szó, a holland hajóskapitány féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyönyörű és gyötrelmes kapcsolat magasságait és mélységeit mutatja be.
Gijs Nabert elmondta: Enyedi Ildikó egyik tanítványa, Csoma Sándor rövidfilmjében szerepelt, abban látta először a rendező, és ennek nyomán kérte fel a főszerepre. Mint mondta, amikor a könyvet olvasta, rögtön beleszeretett a főszereplőbe, megfogta az élethez, a szerelemhez, a szeretethez való hozzáállása, hogy soha nem adja fel, akár a legmélyebb pontról is igyekszik felkelni.
Léa Seydoux a történet egyszerűségét, majd a később kibontakozó komplexitását méltatta. Úgy találta, hogy a történet nagyon titokzatos, érzékeny. Mint mondta, számos oka van annak, hogy kereste a közös munka lehetőségét Enyedi Ildikóval, például érdekelte, a rendező hogyan láttat női szemszögből egy férfiközpontú történetet. Mint mondta, a karakterek összetettsége és az egész projekt lenyűgöző számára.
Louis Garrel elmondta, hogy számára a film az álmok nyelvén beszél: minden mindennel összefügg, de közben mégis minden kusza és zavaros. Szerinte a főszereplők is álom-karakterekként jelennek meg.
Rév Marcell operatőr kiemelte: a rendezővel mindig azt keresik, hogy hogyan tudnak a legegyszerűbb eszközökkel közel kerülni a szereplőkhöz. Kosztümös filmről van szó, korabeli díszletekben, ruhákban, és azon dolgoznak, hogy ez megfelelő kulisszát adjon a történethez, de ne tolakodjon az előtérbe. Mint mondta, az alkotás filmszalagra forog, mert ezt találták az adekvát módnak az 1920-as években játszódó film elkészítéséhez. Mint mondta, ez nagyobb koncentrációt igényel a stábtól, ami a munka javára válik.
Hárommilliárdos magyar hozzájárulás
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója felidézte, hogy Enyedi Ildikó évtizedek óta tervezgette A feleségem története megfilmesítését. Pályázata ezért kidolgozott volt, egy változat elkészítése után már kezdődhetett a gyártás előkészítése. Havas Ágnes kiemelte:
örömteli pillanat volt a Filmalap döntőbizottság számára, hogy a rendező regényadaptációval pályázott, hiszen a magyar irodalom gazdag a nagyszerű történetekben, az alkotók pedig ritkán választanak közülük.
A tízmillió eurós (3,1 milliárd forint) költségvetésű filmhez Magyarország mintegy 6 millió euróval járul hozzá: a Filmalap 1,15 milliárd forinttal támogatta a gyártást, másfél millió forinttal a forgatókönyv-fejlesztést és ötmillió forinttal a gyártás-előkészítést – ismertette a finanszírozást Havas Ágnes.
2020 végén vagy 2021-ben lesz a bemutató
Mécs Mónika producer tájékoztatása szerint a forgatás 31. napján tartanak, Hamburgban már 11 napot forgattak, jelenleg Budapesten dolgoznak július 4-ig, majd augusztus 22-23-tól Máltán fejezik be a film forgatását, amely várhatóan szeptember 2-ig tart. A belső felvételeket a Filmalap Mafilm Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítették, míg a Párizsban játszódó külső jeleneteket Budapest több helyszínén, köztük a Vasúttörténeti Parkban veszik fel.
Mint elhangzott, komplikált utómunka-folyamat várható, a bemutató pontos időpontja még nem tudható. Az Inforg-M&M Film vezetésével a német Komplizen Film, az olasz Moliwood és a francia Pyramide koprodukciójában, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média támogatásával készülő film magyarországi premierje 2020 végén vagy 2021-ben lesz.
A film vágója Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző az olasz Teho Teardo.
Borítókép: Az alkotók Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története című alkotás budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján 2019. június 11-én