2019.07.05. 19:19
Császár Angélát már az orgánuma is versmondásra teremtette
Más egy versmondónak pódiumra állni, mint egy színésznek színpadra lépni.
Forrás: MTVA
Fotó: Zih Zsolt
Császár Angéla színművészetének, tehetségének egyik legfőbb vonása a tökéletesen szép színpadi beszéd. Akit ilyen szép orgánummal áldott meg a Teremtő, annak tolmácsolásában verseket hallgatni élményszámba megy – állapítja meg az olvasat.hu írása. A Jászai Mari-díjas színművésszel készült, Borbély László jegyezte interjúban a művésznő nem tagadja, hogy szereplési vágy dúl benne, ami már egészen fiatalon is nyilvános versmondásra, énekkari szereplésre ösztönözte.
Mint felidézte, a diploma megszerzése után aztán a színház lett a második otthona: egészen pontosan a Nemzeti Színház, amelyből a Pesti Magyar Színház lett.
A hangom, az orgánumom egyébként anyai örökség. A nagymamám munka közben is sokat éneklő, derűs teremtés volt, aki nagyon sokat és keményen dolgozott az életében. Édesanyám is gyakran énekelt odahaza. Mind a ketten szerették a népdalokat és az érzelmes műdalokat
- vallja meg Császár Angéla, aki arra is kitér, hogy a Magyar Művészeti Akadémián tartott székfoglaló előadásában egyszer már megpróbált válaszolni arra a kérdésre, hogy más képességeket kíván-e a pódium, mint a színpad a színésztől.
Most is úgy gondolja, hogy a pódiumon a tehetségen és a színészi eszközökben való jártasságon kívül mindenekelőtt bátorságra van szükség.
Egyedül a közönséggel szemben, néha karnyújtásnyira, nem is olyan egyszerű. Nemcsak egy színpadi figurát kell játszani partnerekkel, jelmezben, díszletben, hanem versről versre, gondolatról gondolatra, figuráról figurára pillanatok alatt kell átváltozni – sorolja Császár Angéla, miben is áll a pódium kihívásának a lényege.
Ilyenkor kevés gesztussal, eszközök és külső segítség (paróka, jelmez, fényeffektek) nélkül kell elhitetni, megértetni a mondanivalót, és elvinni a nézőt a katarzisig – sokszor pusztán a nyelv csodálatos kifejező erejével, és nem is egy alkalommal, hanem minden egyes művel
- állapítja meg.
Arról szólva, mikor milyen szempontok figyelembevételével állította össze a pódiumra szánt estjeit, a művésznő kifejtette: mindig arra törekedett, hogy olyan művek kerüljenek bele a műsorába, amelyekkel azonosulni tud, amelyeket tovább akar adni, hogy másoknak is biztatást, élvezetet vagy erőt jelentsenek.
Általában a magyar költészet vonzza, és talán a XX. század eleje, amikor Bartók és Kodály mellett Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Tóth Árpád, majd József Attila, Radnóti, Illyés Gyula alkotott.
Fontos számára a hagyomány, a hit, a család, a haza – emelte ki, jelezve, hogy szerencsére ezeket a témákat rendkívüli gazdagsággal, sokféle megközelítésben fogalmazták meg a magyar költészet nagyjai. Elmondása szerint szíves-örömest népszerűsíti a kortárs költészetet is, annál is inkább, mert szerinte a mai kortárs költészet nagyjai akkor voltak fiatalok, amikor ő.
Főiskolás korában jelentek meg Ágh István, Bella István, Csoóri Sándor finom, vékony kötetei. Ráadásul „fillérekért” voltak kaphatók. Abban az időben lehetett találkozni a háttérbe szorított, csendre ítélt Nemes Nagy Ágnes verseivel, Szabó Magda, Jókai Anna darabjaival.
Szeretett a határainkon kívül alkotó magyar költők verseiből is válogatni. Amerikai tartózkodása során, 1987–88-ban megismerte a tengeren túl élő és alkotó magyarok műveit, aztán gyűjtött hozzájuk erdélyi, felvidéki és délvidéki költőktől is, és híres elődje, Medgyaszay Vilma példáján felbuzdulva zeneszerzőt keresett, aki az általa talált kincseket megzenésíti.
Kocsák Tibor nemes, érdekes, a versekhez illő, sőt a szövegeket továbblendítő zenét komponált számára. Így született meg Horgas Béla, Rab Zsuzsa, Hervay Gizella, Bakutz József, Határ Győző, Csokits János, Ferenczes István, Farkas Árpád verseire egy egész ciklus, amelyet Artisjus-díjjal jutalmaztak.
Császár Angéla az interjújában külön is felemlegeti az egyik különlegesen szoros művészbarátságát, amely Gyurkovics Tiborhoz kötötte.
Örömmel számol be arról is, hogy Gyurkovics Györgyi kezdeményezésére vers- és prózamondó versennyel őrzik a költő emlékét és népszerűsítik életművét.
Gimnazistáktól egészen meglett idős emberekig jelentkeztek a versenyre, ami örömteli, hiszen ez annak a jele, hogy Gyurkovics Tibor életművére ma is fogékonyak az emberek – mondja Császár Angéla, aki úgy véli:
ez a költészet napjainkban ugyanúgy figyelmeztet, feldühít, korbácsol, vagy simogat, mint keletkezésekor.
Érzelmeket vált ki belőlünk. Verseinek mondanivalója mindig a hétköznapi életből ered – hívta fel a figyelmet a költőbarát műveinek máig tartó erejére és kisugárzására Császár Angéla.
Borítókép: Császár Angéla Jászai Mari-díjas színművész, tanár, érdemes művész a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában 2016. szeptember 28-án