2024.04.11. 23:55
Kálomista Gábor: Magyarországon biztosított a filmkészítés, a művészet szabadsága
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, a hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
Kálomista Gábor producer
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elk*rtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben. Egészen pontosan úgy állítják be személyét, mint aki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetőjeként a kormányzó pártok érdekében manipulálja az adatokat, illetve különféle tanácsaival hozzá járul az utcai harcokba torkolló válság kialakulásához. A pontosság kedvéért tegyük hozzá, Hann Endre azt állítja, hogy a filmben Endre néven szereplő – és a fentieket elkövető alak – azonosítható vele.
A sértett közvéleménykutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született. A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
Idézet a Kúria ítéletének indoklásából
Annak megítélésnél, hogy a sérelmezett közlések értékítéletnek vagy tényállításnak minősülnek, figyelembe kellett venni, hogy a film műalkotásnak minősül, a felperes által sérelmezett magatartás ténylegesen egy filmalkotás elkészítésével, a nyilvánosság elé tárásával valósult meg, ami része a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának. Az alperes filmalkotása nagyjátékfilm, az átlagosan tájékozott néző számára nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű filmekben nem a valós események kerülnek a színészek játékával ismételten bemutatásra, hanem a mű az alkotók fantáziájának képi és hangi leképződése. Az alperes a filmalkotásban megjelenítette azt, hogy „megtörtént események alapján” készült. Ez azonban nem változtat azon, hogy az átlagosan tájékozott néző tisztában van azzal: az általa látottak és halottak az alkotók képzelőerejének manifesztációja. … Az „átlagnéző” számára a filmalkotás nem a tényleges valóságot mutatja be, a kitalált történet pedig fogalmilag zárja ki a tényleges valósággal összevetett tényállítás értékelésének a lehetőségét. A filmalkotást nem lehet a tények halmazának tekinteni, ezért a valós tények hamis színben történő feltüntetése sem valósulhatott meg. A filmbeli cselekmények nem a felperes – közéleti szereplőként is védett – magánszféráját ábrázolják, hanem egy fiktív közvéleménykutatói és ahhoz kapcsolódó politikai tanácsadói tevékenységet mutatnak be, az ilyen jellegű véleménynyilvánítást a felperesnek – a fokozott tűrési kötelezettségére tekintettel – el kell viselnie.
A jogerős ítélettel szemben azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kálomista Gábor producer a Magyar Nemzet kérdésére újólag is leszögezte: a bíróság végső soron a művészi kifejezés szabadságáról döntött.
– Ma délután kaptam meg a Kúria végzését és nagyon örültem neki – fogalmazott. – Mielőtt értékelném az ítéletet, meg kell köszönöm a rengeteg munkát és segítséget Helmeczy Dorottya producernek, aki mérhetetlen türelemmel dolgozott a sikerért, és persze köszönet illeti ügyvédeinket is, akik győzelemre segítették az igazságot.
A producer rámutatott: nemcsak a józan ész sikerét hozta el a hosszas eljárás, de egyúttal rögzítette a művészi szabadság kereteit is.
Jogászok körében egyértelmű, hogy ez a per precedens értékű. Az ítélet azt jelenti, hogy Magyarországon biztosított a filmkészítés, illetve általában a művészet szabadsága. Természetesen lehet vitatkozni arról, hogy miképpen kell értelmezni egy-egy alkotást, de sérelem-érzések alapján nem juthatunk el odáig, hogy betiltsanak egy filmet, vagy kártérítéssel fenyegessék az alkotókat. Örülök, hogy a másodfokú bíróság józanságát látta helyesnek a Kúria.
