Nagy János: a Kolozsvári Magyar Napok a létezés magyar minőségének egyik különleges formája

A magyar színházat zsúfolásig megtöltő közönséghez intézett beszédében a politikus az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A magyar államalapítás mellett felidézte, hogy 708 éve ezen a napon adta vissza Károly Róbert király Kolozsvár szabad királyi városi rangját, majd 15 éve néhány fiatal úgy döntött, magyar kulturális fesztivált hoz létre Erdély fővárosában. 

 - mondta Nagy János. 

Rámutatott: mára a KMN a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát, példáját számos erdélyi város követte. Úgy értékelte, "ez komoly fegyvertény", bátor tett, mely összhangban van Bethlen Gábor fejedelem jelmondatával: "nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet". 

Emlékeztetett: míg a tegnap a megmaradásról szólt, a jelen az építkezésé, amelyhez a magyar kormány minden támogatást megad. Ma is sokan azt szeretnék, ha a magyarok kicsinek, gyengének, megtörhetőnek látnák magukat, holott, ha különböző országokba szétszakítva is, a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzete. "Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség!" - mondta. 

"Élhetünk szegényen - külön-külön, vagy együttműködve - gazdagon" - mondta. 

Hozzátette: Magyarország ezért érdekelt Románia fejlődésében, és uniós elnöksége alatt támogatja schengeni tagságának elnyerését, a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút tervét, mely Bukarestbe is elvezethet. Úgy értékelte, "az erdélyi magyarság lehet a híd, amelyen keresztül Budapest és Bukarest szót ért, és közös célokat talál". 

"Boldog születésnapot, Kolozsvár! Isten éltessen mindannyiunkat" - köszöntötte a jelenlévőket Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a város "születésnapján". 

Az idei mottóra - A hét meg a nyolcát - utalva elmondta: a középkori szállóigével a hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra is utalni akartak, mert ezek adják a rendezvény alapját. Úgy vélte, a KMN 15 éve azt fogja jelezni a jövő régészeinek, hogy Kolozsváron, Erdélyben erős, színes magyar kulturális és társadalmi élet zajlott. 

Idén két ajándékkal is készültek - mondta -, egy ezer darabos kirakóssal a magyarnapozókkal teli Főtérről, és egy, az idén Europa Nostra-díjjal kitüntetett Szent Mihály-templomot ábrázoló régi képeslappal. 

 - fogalmazott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Hangsúlyozta: a "mi"-be az erdélyi, partiumi, máramarosi, magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság is beletartozik. 

Rámutatott: a 15 év történelmi léptékben mérve nem sok, de elegendő, hogy újabb 15-re lehessen tervezni, jó hagyomány, amelyet éltetni kell. "A kultúrát nem eltörölni kell, hanem szeretni, érteni és élni benne. A közösségtől nem szabadulni kell, hanem azt újra és újra építeni" - mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint a KMN szervezői épp ezt teszik. 

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke a KMN alapítására emlékezett, és megállapította, hogy az ötlet időtállónak bizonyult. Úgy vélte, a siker kulcsa sok más aspektus mellett "a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár", a Székelyföld és a Partium magyarságát összekötő szellemi híd tartópillére, a transzszilvanizmus szellemi fővárosa. 

 Kényszer és lehetőség. A KMN szervezői az elmúlt 15 évben sikerrel feledtették el a kényszert, és éltek a lehetőséggel" - fogalmazott. 

A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvár-díjat, mellyel a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet. 

A díjazottat Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke méltatta, rámutatva, hogy az akadémikus a legismertebb erdélyi magyar történész a Székelyföldtől Kolozsváron át Nagyváradig. A díjazott vastaps közepette köszönte meg "a gyönyörű ünnepet", és Isten áldását kérte a rendezvényre és szervezőire. 

A nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi Vándorok című tánckoncertje tette ünnepélyesebbé.