A szokatlanul meleg ősz eddig nem okozott károkat Heves megyében

Az egykori egri hegybíró, dr. Dula Bence szerint nincs arra tapasztalat, okozhat-e bajt az ültetvényekben a rendkívül meleg októberi, novemberi időjárás. Szerinte egyébként nem valószínű, hogy a rekordokat döntő meleg miatt bármilyen kár keletkezzék akár a szántóföldi, akár a gyümölcs- vagy szőlőültetvényekben. A szakember úgy vélekedett: ugyanakkor problémát jelent, hogy kevés volt a csapadék, s a szárazság miatt nem végezhetők el rendesen az őszi munkák a földeken.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Mátrai Borvidék Hegyközségei Tanácsának elnöke is. Kovács Zita azt mondta, attól függetlenül, hogy károk nincsenek, sokáig nem szerencsés ez a meleg, jó lenne a teljes nyugalmi időszak a szőlőnek. Ehhez viszont szükség van az időjárás „normalizálódására”.

A kártevőknek kedvezhet a meleg

Németh György agrárszakember elmondta, a dél-­hevesi térségükben betakarították már a kukoricát. A szántást megkönnyítik az időjárási körülmények, hiszen enyhe az idő, nem fagy át a talaj, amiből egyenesen következik, hogy kevesebb üzemanyag fogy. A másik tényező viszont a szárazság, ami éppen az ellenkező hatást váltja ki az üzemanyag szempontjából. A tavaszias időjárás azonban nem csak jót tesz, mert a meleg a kártevőknek is kedvezhet. Ha továbbra is tartós lenne az átlagot meghaladó hőmérséklet, akkor kártevők jelenhetnek meg a gabonában. A szakember szerint ez csak egy alternatíva, személy szerint bízik abban, hogy mihamarabb helyreáll a természet rendje.

File János andornaktályai gazdálkodót épp a földeken értük el. Szerinte vannak előnyei és hátrányai is a rendkívüli időjárásnak. A gépi munkát például nem akadályozza. A mai technológiával mindenféle munka elvégezhető. A mélyszántáskor legfeljebb több üzemanyag fogy. Más a helyzet viszont az őszi vetésekkel, amelyeknek szüksége van a csapadékra. A közelmúltban esett is mintegy 20 milliméternyi eső, amire nagy szükség volt. Igaz, ez csak a felső 20 centiméternyi talajréteget nedvesítette át.

– Van olyan terület, ahol jól kikelt, máshol viszont foltokban jött elő az őszi vetés – jegyezte meg a szakember.

A ritka vetés könnyebben fagy ki

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára arról nyilatkozott a napokban, hogy augusztus vége óta gyakorlatilag nem volt kiadós csapadék az országban. Az ilyenfajta szárazságnak számos negatív és pozitív hatása is lehet a termőföldeken. Dr. Aponyi Lajos szerint az augusztus utáni kalászos vetések az ország nagyobb részén hiányosan keltek ki, így, ha nagyon száraz, hideg és hómentes lenne a tél, alaposan megnő a kifagyás veszélye. A ritkás vetés mellett a kártevők elszaporodása is gondot jelent a szántóföldeken. Különösen a mezei pocok szaporodása aggasztó – jelezte a szakember. Előnyt jelentett viszont, hogy a kukorica aratását gyorsan, szárítás nélkül el tudták végezni.