Egerben és környékén drágultak leginkább a lakások megyénkben

A már 2019-ben lassuló lakáspiacon a koronavírus-járvány időben előre hozta a várt ciklusváltást, írja az Országos Takarékpénztár (OTP) Lakóingatlan Értéktérkép a tavalyi és idei első kilenc hónap forgalmát összehasonlítva. Az elemzés szerint a lakáspiac újabb felívelő szakasza 2013-ban indult, s a reál lakásárak az idei esztendő elején immár hetedik éve nőttek. A csúcsot egy-két év múlva várták, azonban a pandémia közbeszólt. A felívelést és a lejtmenetet is előbb a forgalom jelzi, azt követi az árkorrekció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a forgalom 2019-ben országosan 4,3 százalékkal, Budapesten 13 százalékkal csökkent. Az idei első negyedévben 18 százalékos, a másodikban egyharmados forgalmi csökkenés látszik.

Az idei év első három negyedévében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett és az OTP által feldolgozott forgalmi adatok – az elmúlt négy év kétszámjegyű drágulása után – éves alapon 4,2 százalékos teljes, nominális áremelkedést mutatnak, a városokban drágultak, a falvakban olcsóbbak lettek az otthonok. Az egyes negyedévekben már Budapesten és a kisvárosokban is megfigyelhető volt az árcsökkenés.

A lakótelepi ingatlanok többe kerültek, az országos négyzetméterenkénti átlagáruk meghaladja a 339 ezer forintot, ami egy év alatt négy százalékos növekedést, éven belül stagnálást jelent. A többi ingatlané lefelé mozdult el január óta, de a 140 ezer forintos átlagos négyzetméterár a falusi CSOK-nak és az olcsó kistelepüléseknek is köszönhető.

A Heves megyei átlagár sehol sem csökkent. A növekedés nálunk volt a legnagyobb, 27 százalékos, majd Békés és Tolna következett több mint húsz százalékkal. Az átlagár ranglistája élén Budapest áll 645 ezer forinttal, Pest megye 406 ezerrel második. Hét megye és a főváros átlagára haladja meg a 300 ezer forintot, Nógrád az utolsó 110 ezerrel, megyénk pedig a tizenhatodik 240 ezerrel. Az eladott ingatlanok országos átlagára az első három negyedévben 401 ezer – Budapesttel nem számolva 285 ezer – forint volt négyzetméterenként.

Az elemzés a 197 járásból 131-ben végzett összehasonlítást, ennyiben volt ugyanis legalább tíz-tíz értékelhető adattartalmú eladás. Harminckét járásban nőtt 20 százalék fölött az átlagár, köztük egyetlen nagyvárosiként az egriben. Füzesabony, Gyöngyös, valamint Hatvan és környéke 10-20 százalék közötti árnövekedést mutatott, Hevesen és vidékén pedig olcsóbbak lettek az ingatlanok. A Bélapátfalvi és a Pétervásárai Járásban nem volt elegendő adat az összehasonlításhoz.

Huszonnyolc járás átlagára haladja meg a 450 ezres szintet, további tizennégyé a 350 ezer forintot. Kilenc átlagára maradt 100 ezer forint alatt, s további tizenkilenc nem éri el a 150 ezres limitet, utóbbiak közé tartozik a Füzesabonyi és a Hevesi Járás. Gyöngyös és Hatvan vidéke a 150-250 ezer közötti, az Egri Járás pedig a 250-350 ezer forintos kategóriába tartozik.

Idén is legolcsóbb nagyváros, Salgótarján drágult a legnagyobb ütemben, 16 százalékkal, Eger ebben a harmadik 14 százalékkal. Tíz megyeszékhelyen, zömmel a legolcsóbbakon, megnőttek a lakásokért fizetendő összegek, legalább tíz százalékkal. Eger a négyzetméterenkénti átlagárban a nyolcadik 330 ezer forinttal. Debrecen mellett Székesfehérvár, Veszprém és Győr is átlépték a 400 ezres szintet.

Tovább kell spórolni a saját lakásra

Az OTP Jelzálogbank kiszámolta az elméleti lakáshoz jutási időt. Ehhez a KSH hivatalos megyei jövedelmi mutatóit, illetve a NAV adatbázisából számolt megyei átlagárakat használták. Két teljes átlagjövedelemmel és rendszeres, havi 30 százalékos megtakarítással kalkuláltak, hogy hány évbe telne hitel és támogatás nélkül összespórolni egy 60 négyzetméteres lakás árát. Az idei első félévben csökkentek a lakásárak és nőttek a keresetek, a tavalyi 14-ről 12,7 évre csökkent az elméleti lakáshoz jutási idő, noha ez 2014 óta folyamatosan emelkedett. A fővárosban és nyolc megyében, köztük Hevesben viszont tovább nőtt az időtartam, megyénkben 7,8-ról 8,3 évre, ami a harmadik legrövidebb időszak Nógrád és Borsod után. Ez köszönhető az olcsó ingatlanoknak és a papíron magas átlagbérnek.

Jó előjel a vásárlóknak

Az elemzés szerint a vidéki lakáspiacot továbbra is pörgeti a falusi CSOK, januártól pedig új programelemek – öt százalékos újlakás-áfa, illetékmentes vásárlás CSOK-kal, gyerekesek lakásfelújítási támogatása – hozhatnak némi élénkülést mindenhol. Az árak akkor mozdulhatnak fölfelé, ha a forgalom tartósan növekszik. Az áremelkedés törése a vásárlók számára kedvező előjel.