Ezt teheti a gazda, ha jégkár éri a termőföldjét, a termését

– A termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha a növénykultúrában üzemi szinten mezőgazdasági kár következett be, s a hozamcsökkenés meghaladta a harminc százalékot, továbbá a hozamérték-csökkenés a károsodott kultúrák esetében több lett, mint a tizenöt százalék – közölte a Heol kérdésére dr. Kónya Tamás.

A szakember kiemelte, hogy az agrárkárenyhítési rendszernek kötelezően tagja kell hogy legyen az a termelő, aki Egységes Kérelmet nyújt be a Magyar Államkincstárhoz. További feltétel, hogy a kérelemben feltüntetett használt termőföldterület nagysága elérje vagy meghaladja ültetvényeknél az egy hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az öt hektárt, egyéb szántóföldi növény termesztése esetén a tíz hektárt, szántóföldi zöldség termesztésénél és -ültetvénynél az öt hektárt, vagy együttesen – ültetvénynél, szántóföldi zöldségnél, egyéb szántóföldi művelésnél – a tíz hektárt.

– Az imént felsorolt területméreteknél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az Egységes Kérelemben megtett külön nyilatkozattal – három év folyamatos tagságot vállalva – csatlakozhat az agrárkárenyhítési rendszerhez.

Az előírások értelmében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen a kár bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül jelentheti be – részletezte a tennivalókat a szakember.

Hozzátette, hogy amennyiben a mezőgazdasági káresemény az adott tárgyévben április elseje után következik be, és a kárbejelentésre nyitva álló határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására lehetőséget nyújtó időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg. Dr. Kónya Tamás ekképpen folytatta, hogy mik a gazdák teendői:

– Hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhető. A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és a természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik – ismertette az erről szóló jogszabályt dr. Kónya Tamás, s hozzáfűzte:

– A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni. Téli fagy esetén a kárbejelentést legkésőbb a tárgyévben április 15-ig, aszály esetén legkésőbb szeptember 30-ig kell megtenni. A kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető – zárta szavait a jogász.