Az ökológiai lábnyomot is csökkentené a visontai búzafeldolgozó

Több mint 1,7 milliárd forint európai uniós támogatásból végzett termékfejlesztést és kutatást a visontai búzafeldolgozó, a Viresol Kft. közösen a Debreceni Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a TriDev Kft-vel. 

A cég hétfői sajtótájékoztatóján Benedek László, a Viresol Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, az innovációs lehetőség, támogatás jelentős anyagi és nélkülözhetetlen szellemi segítséget jelentett. A hasonló termékeket gyártó cégek multinacionális nagyvállalatok, míg a Viresol egyedül próbál versenyképes lenni a piacon. Kiváló minőségű módosított keményítőt, maltodextrint állítottak elő, így növelik hozzáadott értéküket, s a búza értékét. Hozzátette, évente 250 ezer tonna búzát dolgoznak föl, termelésük tíz százalékát értékesítik itthon, a többit a világ negyven országába viszik. Magas minőséget állítanak elő, van rá igény a világban és meg is fizetik.

Kitért a napokban kitört orosz-ukrán háborúra is, sajnálatát fejezte ki a területen élő emberek iránt. Elmondta, a harcok a búzatermést is befolyásolhatják, hiszen a növénnyel foglalkozni kell és a termést piacra kell vinni. A háború hathat a búza árára, az inflációra is.

Dr. Barta Zsolt, a Viresol Kft. minőségbiztosítási igazgatója, kutató és fejlesztő mérnöke a maltodextrinről elmondta, egy összetett cukorról van szó, amely lassabban szívódik föl és jó textúrát ad az élelmiszereknek. A termék gluténmentes is. Különböző kísérleteket végeztek, meghatározták az előállítás technológiáját, csökkentették az üzem vízfelhasználását, ezen kívül a neutrális alkohol gyártást is vizsgálták, s csökkentették előállításának ökológiai lábnyomát.

Dr. Kovács Béla, a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének igazgatója előadásában kitért arra, négy-négy és fél év kutatómunkája ért véget. Foglalkoztak alapanyag-kutatással, az egyes búzafajtákkal, azok termesztési technológiájával, hogy a legmagasabb keményítő-tartalmú fajtákat kiválasszák. Szempont volt az is, hogy termesztésük minél kevesebb üvegházhatású gázzal történjen és, hogy illeszkedjenek a partner gazdálkodók termesztési körülményeihez.

A maltodextrinnel sütő- és édesipari kutatásokat végeztek, így készültek kelt tészták, zöldséges tallérok, fűszeres ropik, chipsek, krékerek, müzlik, tortilla lapok, de cukorkák, karamellák, grillázsok, drazsék, pudingporok, marcipán termékek is. Ezen kívül prebiotikumok előállítását is vizsgálták, amelyek táplálékul szolgálhatnak az emberi bélben található hasznos baktériumoknak.

Csökkentették a vízfelhasználást

Dr. Nemestóthy Nándor, a Pannon Egyetem docense a technológiai kérdésekről számolt be. Mint mondta, alapismereteket szereztek, mások kutatásait tanulmányozták, majd azokra a területekre koncentráltak, amelyekről nem volt szakirodalom, hiszen a nagy cégek nem tették közkinccsé eredményeiket. Nem csupán a maltodextrinnel kísérleteztek, hanem a neutrális alkohollal is, hiszen a látszólag jól ismert vegyipari eljárás során előfordulhatnak váratlan problémák, ezek okaira keresték a válaszokat. Radikálisan csökkentették a víz felhasználását az üzemben, hogy kevesebb friss vizet kelljen használni. Azonosították a gyártás során a vízbe bekerülő anyagokat, kidolgozták azok eltávolításának módszerét.