Heves megye nagy részén nem keresik meg az átlagbért

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait felhasználva megvizsgálta a nettó keresetek alakulását a Covid-járvány első évében. 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 ezer 585 forint volt (ez 21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat, ami 268 ezer 405 forint). Heves megyében ugyanerre az időszakra a KSH 243,5 ezer forintot közölt, míg a GKI szerint a jóval nagyobb kör jövedelmi adatait összesítve nettó 195 ezer forintot számolt. 

A GKI szerint nagy különbségek vannak az egyes településtípusok között, míg Budapesten 276 ezer forint, addig a megyei jogú városokban 225 ezer, a városokban 204 ezer, a falvakban pedig 178 ezer forint volt a nettó átlagkereset országosan. Munkajövedelmet a 2020-as évre 4 millió 218 ezren vallottak be, 131 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A KSH a béradatokat általában 2,7 millió alkalmazott jövedelméből számítja ki. 

A GKI szerint tavalyelőtt a nettó minimálbér 107 ezer forint volt, s a települések 12 százalékán 120 ezer forint alatt maradt az átlagbér. Heves megyében nem volt sokkal jobb a helyzet, a 119 település közül 12 tartozott ebbe a körbe (tíz százalék), például Tarnalelesz, Hevesaranyos, Kerecsend, Erk, Tarnazsadány vagy Tiszanána.

A 120–160 ezer forint közötti kategóriába a települések 31 százaléka tartozott országosan, Heves megyében pedig 25,2 százalék, ami harminc települést, köztük három várost jelent. Ide tartozik Bélapátfalva, Kisköre és Pétervására, de többek között Szentdomonkos, Demjén, Halmajugra, Tarnaörs, Poroszló, Erdőtelek és Pély is. 

Országszerte és Hevesben is további 38 százalék, megyénkben 45 település tartozott a 160–200 ezres átlagjövedelmű kategóriába. A városok közül itt említhető Füzesabony, Gyöngyöspata, Heves és Verpelét is, míg a községek közül például Szilvásvárad, Recsk, Istenmezeje, Ecséd, Adács, Boconád, Kál és Maklár is. 

A 200–240 ezresek táborába a megyéből 29 község és város, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Lőrinci mellett például Felsőtárkány, Egerszalók, Mátraballa, Domoszló, Gyöngyöstarján, Hort, Tarnaméra tartozik. Országosan a települések 87 százalékán volt az országos átlag alatt a nettó kereset, s csupán négy százalékán volt 240 ezer fölött. Heves megyében utóbbi kategóriába három község, a települések 2,5 százaléka tartozott: Gyöngyössolymos, Markaz és Pálosvörösmart. 

A GKI következtetése szerint a nagyon alacsony jövedelmű települések nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban. Sok alacsony jövedelmű település van Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, a Tisza-tó környékén, Békésben, Baranyában és Somogyban. A legmagasabb keresetűek egyébként a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak. 

Az átlag fölött volt a kereseti szint a fővárosban (276 ezer forint), Pest (231 ezer) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer) megyékben, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer), Békés (173 ezer), illetve Nógrád (175 ezer) megyékben. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt. Heves megyében a KSH szerint a nyolcadik legmagasabb volt. az átlagkereset, ugyanakkor a GKI szerint csak a tizedik. 

Amennyiben a KSH-s és a GKI-s átlagbér közötti eltérés tavaly is hasonló volt, mint 2020-ban, a tényleges átlagbér 213 ezer forint lehetett. A KSH tavaly közzétett mediánbéradatokat is, bár nem megyeieket, ez alapján a Heves megyei mediánbér 191 ezer forint lehetett 2021-ben a munkáltatók teljes körében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében. A még tágabb foglalkoztatotti kör esetében a tényleges mediánbér ettől akár húsz százalékkal is elmaradhatott.