Két év után jó lesz a gyümölcstermés Heves megyében is

Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint a jobb terméskilátások ellenére a gyümölcsök várható piaci helyzete és ára ügyében még korai lenne jósolni. Az alelnök rámutatott, hogy a termelés költségei tovább emelkedtek, a gyümölcstermesztők az elmúlt években nem tudtak tartalékokat felhalmozni, a konkrét fogyasztói árak pedig nagyban függenek attól, hogy hol vásárolunk. 

Az egri Nagy László őstermelői családi gazdasága Kerecsend és Eger között található. Birtokán csak kajszibarackot termeszt, idén egy átlagos évnek megfelelő termést vár. 

– Extra minőségre törekszünk, ehhez két dolog fontos – magyarázta Nagy László. – Az egyik a zöldválogatás, azaz a fölöslegesnek ítélt gyümölcskezdeményeket leszedjük, így a fán maradó termés minőségben és kinézetre is szebb lesz. Ezzel a fákat is kíméljük a túlzott terheléstől. Minden évben elvégzem ezt a termésegyensúly miatt, így egyenletes a hozam. A másik fontos tennivaló az öntözés, mert az idei aszálynak már látható jelei vannak a növények fejlődésében. Van egy kis kutam, ezidáig megközelítőleg száz hektoliter vizet kihordtam a fákra, hogy túléljék a csapadékhiányt, és minőségben is jó legyen a termés. Probléma, hogy a növényvédő szerekből szűkös a választék a szigorítások miatt. Főleg a kajszira alig vannak használható szerek, az árak ugyanakkor „horrorisztikusak”. Elsősorban a 25-ös főút mentén értékesítjük a barackot, mint errefelé sokan mások, de gondolkodunk más lehetőségekben is. Sajnos, az egri piac nem megoldás – összegezte Nagy László. 

Székely Zoltán, a gyöngyösi Székely Családi Gazdaság társtulajdonosa arról beszélt, hogy idén is voltak fagyos időszakok, de nagy kárt nem okozott az esetenkénti mínusz két-három fok. 

– Cseresznyét, meggyet, kajszi- és őszibarackot, szilvát, almát termesztünk – sorolta. – A korai cseresznye betakarítása már elkezdődik a jövő hétvégén. Nálunk jó közepes termés van a fákon, de hatalmas az aszály, két-háromszáz milliméter csapadék hiányzik a talajból.

Akik nem tudnak öntözni, alig fognak majd eladni, mert a cseresznye mérete a vízhiány miatt nem éri el a megkívántat.

Nálunk az eladás jelentős része a „szedd magad!” formában történik. Az egyéb értékesítési csatornák szűkek, és már megjelent a külföldi cseresznye és kajszi is a nagybani piacon, ami befolyásolja az itthoni árakat – magyarázta. 

– Az önköltség emelkedése a tavalyihoz képest jelenleg legalább ötvenszázalékos a növényvédő szerek, a műtrágya, a gázolaj, illetve a munkaerő drágulása miatt. Kézi munkaerő ráadásul nincs is, sokan ugyanis inkább elmennek közmunkára, mint egész nap gyümölcsöt szedjenek 12–13 ezer forintért. A helyzet az elmúlt két év fagykárai miatt is súlyos. Úgy vélem, idén a barackot például hétszáz és ezer forint között lehet megvenni a termelőktől, de az ár a kereskedelemben ennek a duplája lesz – fogalmazott lapunknak Székely Zoltán.

Olcsóbban, de egészségesebbet

Székely Zoltán szerint egészen tragikus a helyzet a kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcskészítmények, például a lekvárok esetében. Mint mondta, a lekvár gyümölcstartalmáról mindig tájékozódjunk a címke apró betűs részében, mert a gyártók alig 20–30 százaléknyi gyümölcshányaddal képesek lekvárként forgalomba hozni a silány árut. A gazda felhívta a figyelmet arra, hogy az ezer forintért a boltban kapható kétdecis termék helyett, az ennyi pénzért vett gyümölcsből hét-nyolc deci százszázalékos gyümölcstartalmú lekvárt készíthetünk házilag. 

Hozzátette, hogy ma már sokan sajnálnak egy napot rászánni a lekvárfőzésre. A tudatos vásárlás pedig sokat segítene a termelőknek, és a valódi házi termék fogyasztása egészségesebb is.