Az állattenyésztők vannak a leginkább bajban, hiány lehet tejből, húsból

Véget ért az őszi vetésű növények betakarítása Heves megyében. A legfontosabb gabonák feleannyit teremtek, mint tavaly. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint az őszi árpa termésátlaga 3,75 tonna volt hektáronként, az őszi búzáé pedig 3,1 tonna, szemben a 2021-es 5,5 és 6,5 tonnával. Szendei László, a NAK Heves megyei elnöke szerint katasztrofális a helyzet, főként a takarmánynövényeknél. Az emberek ellátását nem akadályozza az idei gyenge eredmény, de az állatoké nincs biztosítva.

A helyzet oka az utóbbi egy év csapadékszegénysége, hiszen a szokásosnak töredéke hullott eddig, ez pedig a tavaszi vetésű növényeket is tönkretette. Szendrei László elmondta, a kukorica mindössze egy méter magasra nőtt meg és nincs rajta cső, ezért ezt sok helyen levágják, hogy szálastakarmányként betárazzák. A napraforgónál sincs remény rendes termésre a csapadékhiányos időjárás miatt. Bár az olajnövény szereti a meleget, ez neki is sok volt. Az elnök elmondta, a gabonaárak képlékenyek, a kisebb termést a gazdák be tudták tárolni és kivárnak az eladással. Az értékesítési lehetőségek nagyban függnek attól, hogy a világ gabonatermésének 12 százalékát adó Ukrajna értékesíteni és szállítani tudja-e tartalékait.

A növénytermesztőknek nagy kiesése lesz, és a gyümölcstermesztőknek sem lesz jó évük, hiszen már a kötés sem alakult ki, vagy leestek a gyümölcsök, de a legnagyobb károk az állattenyésztőknél jelentkeznek. Vannak gazdaságok, ahol elkezdődött az állatok levágása és több évtizedes problémával küzdhet majd az ágazat, ha a tenyészállatokat is levágják. Negyven-nyolcvan éves genetikai háttér veszhet el, ami a magyar gazdaságnak is rossz, ezrét meg kell védeni az állományokat. Ha hiány lesz a tejből, húsból, akkor azt külföldi termékekkel fogják pótolni, olyan fejlődő országokból, ahol labilisak az élelmiszer-biztonsági szabályok.

- A marhák, lovak, juhok, kecskék legelője kiégett és szénából is töredéke van a szükségesnek. Míg egy átlagos évben egy hektár kaszálón tíz bála széna terem, addig idén csupán egy bálányi és több nem is lesz, mert június végén a gyep kiégett. A téli takarmányt kell, hogy etessék az állatokkal, ez pedig nem lesz elég. Vagy eladják az állatokat, vagy takarmányt kell szerezni, amit a környéken nem lehet. Ezért a Heves megyei kamara fölvette a kapcsolatot a dunántúli kamarai szervezetekkel, próbáljuk földeríteni, hol van plusz tömegtakarmány, ezt pedig azután ide kell szállítani. Ennek azonban költsége van, ami drágítja a beszerzést – fejtette ki Szendrei László.

Hozzátette, a tömegtakarmány terjedelmes, ám nem súlyos. A kamarának sikerült elérnie, hogy a kormány három milliárd forintot elkülönítsen arra, hogy a dunántúli takarmányt Kelet-Magyarországra szállítsák. Az a cél, hogy Heves megyében is minden ágazat talpon maradjon, ez a gazdaság, a családok és a vidék megtartó ereje szempontjából is kardinális kérdés. Ezért a kamara és a Magosz is mindent megtesz azért, hogy a gazdákat segítsék.

Szendrei László kiemelte, a kamara csak a kapcsolatteremtésben tudja támogatni a gazdálkodókat, felkutatják a piacot és összehozzák a keresletet a kínálattal, a pénzügyekbe nem lépnek be.

Az elnök szerint az a probléma, hogy a szűkös alapanyag drágulása begyűrűzik a feldolgozóiparba is, így kénytelenek drágábban adni a termékeket, ez pedig a végfogyasztókon csapódik le. Szeretnék elérni azt is, hogy az állattartók állatjóléti támogatási igényeit minél hamarabb elbírálják és fizessék ki. A bankokat arra kérik, legyenek türelemmel a gazdálkodók iránt, a kormány öt intézkedési pontja közé is bekerült a hitelmoratórium. Ezen kívül azonban szükség volna arra is, hogy az Agrár Széchenyi Kártyák keretét 50 millió forintról 400 millió forintra emeljék, ezzel forgóeszközhöz, likviditáshoz juttatva a gazdákat. A jövő évi vetést ugyanis lassan el kell kezdeni, a talajt a nehézségek ellenére elő kell készíteni. A termelők növekvő árakkal találkoznak, a műtrágyák mázsája a tavalyi 5-6-8 ezer forintról 40 ezer forintra emelkedtek.

- Sok mezőgazdasági vállalkozó akarja föladni, ezt kell megakadályoznia a kamarának. Azért dolgozunk, hogy minél kevesebb gazdaság szűnjön meg, perspektívát adjunk ebben az átmeneti időszakban – fogalmazta meg a célt Szendrei László.

Augusztus 8-tól élnek az Aszály Vészhelyzeti Operatív Törzs intézkedései. A kormány hitelmoratóriumot rendelt el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz hiteleire. A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel. A bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forint összegű takarmányszállítási támogatási keretet biztosítanak. A mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak. A termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja. Felgyorsítják a biztosítók az aszálykárok felmérésére és az aszálykárokra megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárását. Ennek értelmében a biztosítóknak az aszálykár bejelentésétől számítva 14 nap alatt folyósítaniuk kell a gazdálkodók részére a megítélt összeget.

Az elnök úgy gondolja, hogy az első öt intézkedési pont jó kiindulási alap, de ez csak egy sorozat eleje, bővíteni kell a segítséget és finomítani. A Magosz és a NAK becslése szerint az aszály eddig ezermilliárd forintos kárt okozott az országban, ami hatalmas összeg. Az elment terméssel nem lehet mit kezdeni, de segíteni kell a gazdákat, hogy átvészeljék ezeket a hónapokat. A gyors segítségen kívül azonban az öntözés lehetőségeit kell megteremteni. Az országba belépő vizek két és félszerese folyik ki a határokon, nem hasznosítjuk a felszíni vizeket, holott ez az év is mutatja, hogy be kellene tározni és öntözni belőle. Ez ugyan több százmilliárd forintos beruházás lenne, de nincs mire várni, kiszárad a határ, ha nincs megfelelő vízgazdálkodás. A régi tapasztalatokat és az új technológiát, szaktudást vegyíteni kell egy profi öntözési rendszer kialakításához. A Magosz például kezdeményezi, hogy az agrár pályázati rendszerben olyan földmunkagépeket is vásárolhassanak például öntözési társulások, amelyek a csatornák karbantartásához szükségesek.

Bár a szőlészek érdekképviseletét a hegyközségek látják el, problémáikkal ők is fölkeresik a kamarát. A fiatal ültetvények és a szaporítóanyag-termesztők nagy bajban vannak, hiszen a fiatal tövek gyökerei még nem érnek le mélyre a talajba. Ugyanakkor az idősebb tőkék is nehezen tolerálják a csapadékhiányt, töppedtek a szemek a fürtökben. A szőlők domboldalakon helyezkednek el, ezek öntözése sem lehetetlen, meg kell találni a megoldást a víz megtartására akár agrotechnikával, akár művelési irány változtatásával.

Szendrei László szerint a hatóságok gyors, intenzív együttműködésére lesz szükség a következő években. Víz szempontjából nincs rossz pozícióban a megye a Tisza és a kiskörei víztározó miatt, de nem használják ki a lehetőségeket.