Nem szeretünk ásni, de a talaj meghálálja – mondja állandó tanácsadónk, Nagy Szabolcs

Novemberbe lépünk. A kertművelőknek ilyenkor is bőven akad dolguk. Nézzük a legfontosabbakat! Ezúttal is Nagy Szabolcstól, portálunk állandó kertészeti tanácsadójától kértünk tanácsokat. Azt mondja, ilyenkor is fontosak azok munkák, amik a következő évben a tavaszi feladatokat már előre megkönnyítik, és megfelelő állapotba hozzák a veteményeskertünket, gyümölcsösünket.

Az ősz nagy kérdése, hogy érdemes-e ásni, szántatni?
– Ezt a kérdést egyből megválaszolom – hangsúlyozza –: mindig érdemes az évszakváltások alkalmával lazítani, felásni a talajt! Kérdezik azt is, hogy, ősszel a fagyok előtt nem veszélyes-e a talajszerkezet fellazítása? Ezeket a kérdéseket általában a kezdő kertészkedők teszik fel, de a rutinosabbak már tudják, hogy a válasz igen. Nem árt a tanácsok, technikák ismétlése, mivel a környezetünk és időjárásunk is évről évre változik, s ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell.

Lássuk be, ásni senki sem szeret. Viszont gondoljunk arra, milyen jót teszünk ezzel a talajnak és a kertünkben levő növényeknek, gyümölcsösnek. Tanácsadónk szerint ez a növények számára olyan, mintha feltöltenénk őket vitaminokkal és folyamatosan a legjobb körülményeket biztosítanánk a számukra. Fontos viszont tudni, mikor érdemes belekezdeni a talaj lazításának folyamatába, és tisztában kell lennie azzal is, mi mindenre kell odafigyelni. Sokan gondolják, hogy bőven elegendő a tenyészidőszak alatt kikapálni a gyomokat a kertben és összegereblyézni az ősszel lehullott leveleket. Azonban ez nem teljesen igaz, mivel összetettebb dologról van itt szó. Az ásásnak, szántásnak, vagyis az ősszel történő mélyebb talajátforgatásnak számos jótékony hatása van a talaj tekintetében.

Az ásás segítségével a talaj levegőhöz jut, ráadásul így a nedvesség áramlását is biztosíthatja a földben, hiszen nem akadályozza az összetömörödés. Az idei aszályos idő miatt a talaj felső rétege szó szerint porzott, az őszi csapadék miatt ez a poros talajréteg leverődik, keményen tömörödik, ezért is kell a talajlazítás! Az ásás kiemelkedő fontosságú ősszel, ugyanis, ha ilyenkor fellazítjuk a talajt, az ilyenkor hulló nagy mennyiségű csapadék a talajba szivároghat. Az ekkor elraktározott vízmennyiség pedig biztosítja az ideális környezetet a tavaszi és nyári növények számára is.

Az ásás emellett a növényeknek is jót tesz, ugyanis segíti a gyökereik növekedését. Egy átforgatott talajon könnyebben áthatolnak, ezáltal a növény egyrészt képes stabilabban állni, másrészt gyorsabban is fejlődik, hiszen egyszerűbben kerül mélyebb talajszintre a gyökérzete, amelyek segítségével így a tápanyagokat és nedvességet is jobban fel tudja venni a földből. Szót kell ejteni emellett az ásás folyamán eltávolított gyomokról és a föld alatt lévő gyökerekről is. Egyrészt a gyomnövények nem veszik el a teret, tápanyagot, nedvességet a kertünk növényeitől, másrészt pedig a talajba bedolgozva ezek természetes zöldkomposztot képezhetnek, ami sokat hozzátesz a talaj jó minőségéhez. 

– A talaj átforgatásával a kárvetőket és azok lárváit is nagyrészt eltávolíthatjuk a földből, melyek egyébként komoly károkat okozhatnának a veteményesben vagy a virágágyásban – emeli ki a szakember. – Ilyen gyakran előforduló károkozók a pajorok, drótférgek, amelyek a földben élősködnek és növényi gyökerekkel táplálkoznak, majd a földalatti termést megrágják, megfúrják. Ha az ásóval kiforgatjuk őket, és a talajfelszínre kerülnek, akkor a fagyokat nem élik túl. Emellett, ha még az őszi hónapokban porhanyóssá tesszük talajt, a fagy átjárja ezeket a rögöket és morzsákat, így tavaszra igen kedvező talajösszetétel és szerkezet alakul ki, mely tökéletesen alkalmas az új növények ültetéséhez.

Mire figyeljünk az őszi ásás során? Nagy Szabolcs azt tanácsolja, hogy semmiképpen ne várjuk meg, míg beköszöntenek a fagyok, ezért figyeljük az időjárás előrejelzést. Az október-november rendszerint ideális választás az őszi ásás elvégzéséhez. Igyekezzünk minél mélyebbre ásni, akár húsz-huszonöt centiméternyire is! Tehát ne csak a felszínt forgassuk meg, hanem nyomjuk jó mélyre az ásót, a rögöket, hantokat ne egyengessük el, ezek „megdolgozása” a fagy feladata lesz majd. Ha gyümölcsösben tevékenykedünk, vagy több fa is van a kertünkben, akkor is érdemes az egész kertet felásni a fák körül ne csak a fák koronacsurgójára koncentráljunk! Vigyázzunk arra, hogy a föld felszínéhez közel levő fák és cserjék gyökérágait az ásás folyamán ne sértsük meg!

Az ásással egy menetben elvégezhetjük az őszi tápanyagpótlást, trágyázást is. Reméljük, a sok csapadéknak és a téli fagyoknak köszönhetően majd elég időt kapnak a mű- és szerves anyagok a lebomlásra. Laza szerkezetű talaj esetén, kétévente, ha kötött a talaj, akkor háromévente érdemes szerves érlelt marhatrágyát bedolgozni a talajba. A legtökéletesebb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, amelyet azonban egyre nehezebb beszerezni és helybe szállítani. Helyette használhatunk érett komposztot, dúsított tőzeget, szárított marhatrágyát.

A foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát viszont évente kellene kijuttatni, hogy a növényeink által „kiélt" talajt megfelelő állapotban tartsuk. 

– Ha már kezünkben van az ásó, és szeretnénk új fát vagy virágot a kertünkbe, akkor most itt a remek lehetőség erre is – tudatja Nagy Szabolcs. –Október 20-tól a fagyokig szabadgyökerű és konténeres gyümölcs- és díszfák egyaránt ültethetők a szabadba. Ugyanez igaz a rózsákra, valamint a tavasszal virágzó hagymásokra is. A konténeres növények, mivel már gyökeret eresztettek, megfelelő gondozás és odafigyelés mellett ültethetőek az év bármely napján, a téli fagyok és a nyári hőség kivételével. A szabadgyökerű növények gyökerei szabadon vannak, ezért nagyon óvatosan kell szállítani és az ültetésnél elővigyázatosnak lenni. A szabadgyökeres gyümölcsfák ültetésének optimális ideje október közepétől április közepéig tart, fagymentes időszakban.