Idén is nyolcadik Heves a megyék vásárlóerő rangsorában

Közzétette az idei vásárlóerő-felmérésének az eredményét a GfK piackutató társaság. Közleményük szerint Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő – azaz az egyebek között lakhatásra, közlekedésre és fogyasztásra elkölthető, valamint megtakarításra fordítható jövedelem – nominálisan, közel 15 százalékos növekedéssel, 8 ezer 751 euróra emelkedett, ami az európai átlag közel 54 százalékának felel meg. Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2022-ben 16 ezer 344 euró. A negyvenkét ország között azonban jelentős különbségek vannak: Liechtensteinben, Svájcban és Luxemburgban az emberek vásárlóereje lényegesen magasabb (66 ezer, 41,8 ezer, illetve 37 ezer euró), mint Európa többi részén, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában (utóbbi, háborúval sújtott országban alig ezerötszáz euró) a legalacsonyabb a vásárlóerő. A liechtensteini lakosok például több mint 43-szor annyi pénzzel rendelkeznek, mint az ukránok. Magyar­ország a harmincadik helyen található az országok közötti sorrendben. 

Hazánkban a tizenkilenc megye és a főváros sorrendjében nem sok változás történt. Budapest áll az első helyen fejenként 11 ezer 293 euró­val, amely 29 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A második helyen Pest, a harmadikon Fejér megye áll, de a negyedik Komárom-­Esztergomnak és az ötödik Veszp­rémnek is még átlag fölötti értéket számoltak. Helyet cserélt a hetedik és kilencedik helyen Tolna, illetve Győr-Moson-­Sopron, köztük viszont maradt a nyolcadik Heves. 

Megyénk településeinek szűk 290 ezer lakójára fejenként 8 ezer 238 eurónyi jövedelem jutott a GfK számítása szerint. 

A tanulmányról szóló sajtó­közleményben Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a vásárlóerő az előző évhez képest (7 ezer 643 euró) közel 15 százalékos növekedést mutat, azonban érdemes árnyaltan vizsgálni a képet a turbulens gazdasági viszonyok, például a két számjegyűvé váló infláció miatt. A legfrissebb adatok szerint a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott infláció októberben éves összevetésben 21,1 százalék volt, a maginfláció pedig elérte a 22,3 százalékot. 

Szűkebb hazánkban az egy főre jutó vásárlóerő 2016-ban lépte át először az ötezer eurót, 2018-ban már meghaladta a 6 ezer 400 eurót, 2019–2021 között pedig egy visszaesést követően stagnált. Tavaly 7 ezer 251 eurót mutatott ki a piackutató cég, idén pedig 8 ezer 238 eurót, ami 13,6 százalékos emelkedés. Ez azt is jelenti, hogy az országos átlagtól ismét távolabb került picit Heves, megyénk ezúttal 94,1 százalékon áll, szemben a tavalyi 94,9 százalékkal. Az utóbbi tíz évben járt ennél közelebb is az átlaghoz Heves megye, 2012-ben például az országos középérték 96,4 százaléka, 2017-ben pedig 97,7 százaléka volt a megyei vásárlóerő. Ugyanakkor az európai átlag ötven százalékát az utóbbi években nem érte el a Heves megyei vásárlóerő, 2022-ben viszont ez is megtörtént, akkor 50,4 százalék volt. Régiónk másik két megyéje közül Nógrád és Borsod-Abaúj-­Zemplén is az országos átlag 85–86 százaléka között teljesített, s Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét előzték meg csupán. 

A mostani 406 forintos euró­árfolyammal számolva a megyei vásárlóerő éves szinten 3,344 millió, azaz havonta 278,7 ezer forint lenne 2022-ben a gyerekektől kezdve a közmunkásokon át az idősekig. A KSH szerint az idei első nyolc hónapban a teljes állásban foglalkoztatottak kedvezmények nélkül számolt nettó jövedelme 309 ezer forint volt. Ebben nincsenek benne az öt személynél kisebb cégeknél alkalmazásban állók jövedelmei, de a nyugdíjasok juttatásai, illetve a vállalkozói és tőkejövedelmek, valamint a munkavállalói adókedvezmények sem. Idén egyébként az áprilisi választás előtt kiutalt plusznyugdíj, a rendőrök fegyverpénze, illet­ve a családosoknak adott személyijövedelemadó-visszatérítés is növelhette nominálisan a hazai vásárlóerőt. 

Megyénk 290 ezer lakójára fejenként 8238 eurónyi jövedelem jutott