A Bükkben, Mátrában is kevesebb csapadék hullott a sok évi átlagnál 2022-ben

A 2022-es esztendő időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai tanulmánya szerint már az év első három hónapjában alig hullott csapadék az ország jelentős részén, majd áprilisban némi enyhülés következett. Akkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, de a gyümölcstermést pusztító fagyok nem voltak jellemzőek.
Májustól augusztus közepéig szinte csak záporos csapadék hullott, melyre igen nagy területi változékonyság a jellemző. A csapadékos Medárd időszak teljesen elmaradt, bár a nyugati, délnyugati országrészt júniusban még öntözte némi eső, de júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyár folyamán.
Augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben bőséges csapadék érkezett kedvező feltételeket teremtve az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz október folyamán a búzaállományok korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejletten, megerősödve nézhettek a tél elé.

Megyénkben az első két hónapban néhol tíz milliméter csapadék sem hullott (az OMME aldebrői automatája 12, a gyöngyösi 8,8, a hevesi 9,3 millimétert mért), március legvégén egy nap alatt több esett, mint három hónap alatt összesen. Az átlagnál 2 Celsius fokkal volt melegebb a február, s egyre nőtt a vízhiány májusban a talaj felső egyméteres rétegében már 100-120 milliméter víz hiányzott. Júniusban a megye északi, keleti és déli részén fokozódott az aszály, később nap közben nem volt ritka a negyven fok sem. Augusztusban a megye nagy részét már súlyos aszály sújtotta, csak a legészakibb területek voltak kivételek, de a Bükkben, Mátrában is kevesebb csapadék hullott a sok évinél. Szeptember és december hozott csapadékot, utóbbi viszont átlagon felüli enyhe napokat is. A napsütéses órák száma átlag feletti volt az évben, 2300-2400 óra közé esett a megyében. Az OMME meteorológiai mérőállomásai szerint 2022-ben Aldebrőn 410,25, Gyöngyösön 361,78 milliméter hullott, az éves középhőmérséklet 11,38, illetve 12,57 Celsius fok volt a két mérőeszköznél. A hevesi automata adatai közül augusztusban, novemberben és decemberben 50 nap mérései maradtak ki, de a csapadékösszeg ott is 350 milliméter körül lehetett, az éves hőmérsékleti átlag pedig 12 Celsius-fok körül.

Az OMSZ szerint hazánkban a 2022-es rendkívüli szárazság nem egy regionális jelenség, hanem globális háttérrel rendelkezik. A légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tenger-párolgás, a nyári magas hőmérsékletek hazánkban, a Kárpát-medencében a kiszáradó talaj különböző skálákon, de egymásra épülve együttesen okozói az aszálynak. Az Alföldön eddig sem volt ritka ez a jelenség, de egyre melegebbek a napok és egyre hosszabbak a száraz időszakok.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának közlése szerint Eger déli részén az éves középhőmérséklet egy Celsius-fokkal volt magasabb az utóbbi 60 év átlagánál, a csapadék pedig közel száz milliméterrel maradt el attól. Több mérőhely adatait áttekintve az látható, hogy a hőmérsékleti adatokban nincs jelentős eltérés, de a csapadék területi eloszlása már jelentős különbségeket mutat. Különösen feltűnő, hogy 2022-ben Eger északi, Bükk hegység felőli részén esett kevesebb eső, holott ez jellemzően fordítva szokott lenni.

Eger déli részén 489 milliméter eső hullott tavaly, az északi részen pedig 404 milliméter, Verpeléten 367, Feldebrőn 526, Visontán pedig 565 milliméter csapadékot regisztráltak. Az évi középhőmérséklet Eger déli részén, Verpeléten és Feldebrőn 11,8-12,1 Celsius-fok között alakult, Visontán elérte a 12,5 Celsius-fokot, míg Eger északi részén 11,1 fok körül maradt.

A tájékoztató szerint 2022 egy száraz évet követett, a probléma tehát már 2021 augusztusában elkezdődött. Tavaly majdnem kilenc hónapon át volt szárazság, és csak három hónapban esett az átlagosnál kicsit több csapadék, áprilisban, szeptemberben és decemberben.

A szántóföldek talaja helyenként másfél méteres mélységig kiszáradt, ez már nemcsak a lágyszárú növényekre, hanem a mélyebben gyökerező szőlőre és a fákra is rossz hatással volt. Az extrém időjárási körülmények stresszes állapotot idéznek elő a növényekben, amelyeket ilyenkor könnyebben támadnak meg betegségek, kártevők.
A Növény- és Talajvédelmi Osztály tapasztalatai szerint tavasszal voltak jelei a mezei pocok vagy a levéltetvek átlagosnál erősebb terjedésének, de végül nem alakult ki ugrásszerű túlszaporodás. A magas hőmérséklet csapadékhiánnyal párosulva ugyanis kedvezőtlen volt a kártevők számára is. A tarka szőlőmoly áttelelő nemzedéke tavasszal még nagy létszámú volt, de a nyári kártétel már elmaradt a várttól. Az amerikai szőlőkabóca a tömeges lárvakelés után június közepére szinte eltűnt, a kifejlett állapotot csak kevés egyed érte el.
A tartós szárazság a növényi betegségek kórokozóinak, például a gombáknak, vírusoknak, baktériumoknak sem kedvezett. Néhány kivételtől eltekintve – mint az őszibarack levélfodrosodás járványos fellépése, vagy helyenként a szőlőlisztharmat megjelenése – nem találkoztak jelentős kártétellel.

A gyomok sem a megszokott intenzitással keltek ki, a gabonatarlókon csak az esők megérkezése után, augusztusban kezdett kihajtani a veszélyes allergén gyom, a parlagfű. Bár a termésmennyiség jóval az elvárt alatt maradt is, növényvédelmi szempontból az átlagosnál könnyebb évet zárt a mezőgazdaság.
A jelenleg is tapasztalható enyhe tél viszont a kártevők áttelelését segíti. A meleg és átlagosan csapadékos ősz, télkezdet után már tapasztalható, hogy a lisztharmat és a levélfoltosságokat okozó gombák megjelentek a gabonatáblákon. Az őszibarack levélfodrosodása 4 Celsius-fok fölött már szintén aktív, és csapadékos időben fertőzőképes is.