1300 milliárdot is elköltenének Hevesben

A vármegyei önkormányzat elnöke a Heves vármegyei fejlesztési elképzeléseket ismertette az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna tagjai előtt. Az esemény után Dr. Juhász Attila Simon, a Heves Vármegyei Önkormányzat elnöke kifejtette, a találkozón a Heves vármegyei fejlesztési elképzelésekről beszélt. Szót ejtett a gazdaságfejlesztési zónáról, a közös tevékenységről, az abból levont következtetésekről, illetve a TOP Pluszról. Beszámolt arról, hogy az ebből az uniós operatív programból Hevesnek jutó források közel felét lekötötték már, most három évvel előrébb járnak, mint a 2013-2020-as időszakban. Tavaly írták ki az első pályázatokat, most zajlanak a szerződéskötések, máshol már projektzárás is történt. Kifejtette, alapvetően nemzeti kockázatvállalásra történik a finanszírozás, az állam megelőlegezi a fejlesztések költségvetését.

A vármegyei önkormányzat elnöke hozzátette, prezentációja másik fókusza arra irányult, Hevesnek az iparon túl milyen erősségei, lehetőségei vannak. A vármegye az egyik legiparosodottabb az országban, a bruttó bérekben is jó helyen áll. Ez azonban csak egy láb, több kell. A turizmus meghatározó, de további lehetőségeket biztosító ágazat, akár a Bükk-Mátra térsége, akár a Tisza-tó.

Szerinte az is fontos, hogy a vármegyén belüli területi egyenlőtlenségek csökkenjenek, keresték a lehetőségeket, melyek azok, amelyek érdemben és viszonylag rövid időn belül fejleszthetőek. Ilyen lehet a barnamezős területek újrahasznosítása, a gazdasági tengelytől északra és délre élő, nem mobilizálható munkaerőnek lehetőség adása. Nem lehet az egész vármegyét iparral terhelni, a csodás természeti környezetet meg kell hagyni. A turizmushoz megfelelő utak kellenek, ebben a Tisza-tó környéke már jobban áll, javult a megközelíthetőség. Észak-Hevesben vannak fejlesztési szükségszerűségek, de jól alakul például a hatvani és gyöngyösi elkerülő út. Bízik, hogy mellé tudják tenni a megfelelő infrastruktúrát.

- Az összes Heves vármegyei fejlesztési elképzelés 1276 milliárd forintot tesz ki, a TOP-Plusz kerete ennek egy-két százaléka. A leglényegesebb, hogy a gazdaságfejlesztési zóna további uniós és állami forrásaiból érkezzenek még Hevesbe, hiszen itt már van helye, van jövőkép. Nem mi találjuk ki a vármegyét, hanem partnereinkkel felmértük az igényeket és szintetizáltuk. Az anyagot letettük a zónában, a kormány elfogadta. Köszönjük a munkát a kamaráknak, a települési önkormányzatnak és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek – mondta dr. Juhász Attila Simon.

Dr. Juhász Attila Simon kifejtette, nincs olyan beruházás, amit elutasítanának, de inkább olyat látnának szívesen, amely magasabb hozzáadott értéket képvisel, és nem az összeszerelő, betanított munka irányába viszi a gazdaságot. Az volna jó, ha kiemelkedő innovációt képviselő magyar cégek települnének be, amelyeknek komoly jövedelemtermelő képességük van, haszna pedig exportból keletkezik, s a nyereség itthon marad.

Az önkormányzati elnök szerint a megyei fejlesztési elképzelések között hatalmas részt képviselnek a vállalati tervek. Ezek megvalósulásához kell a helyben maradó munkaerő, az élhető település, ahova szívesen érkezik befektető, amely munkát teremt és erősíti a közösséget. Kitért az agráriumra is, ahol az előző évi aszály rávilágított a hiányosságokra. Biztosan kiemelt szerepet kap az öntözés, de Dél-Hevesben a Tisza-tó közelsége erre megoldást kínálhat. Az erődgazdálkodásban szerinte az Egererdő Zrt. példaértékű tevékenységet végez, s jelentős a társadalmi szerepvállalása is az állami társaságnak a turizmus, szemléletformálás, tűzifaellátás révén.

A közfoglalkoztatással kapcsolatban dr. Juhász Attila Simon elmondta, az egy lépcső a teljesen inaktívak és az aktívak között. Könnyebbé teszi az emberek elérését a munkaerőpiac oldaláról, de kihívást jelent az önkormányzatnak a Top Pluszos foglalkoztatási paktumban. Aki közfoglalkoztatott lesz, azokat képzéssel, támogatással könnyebben tudják az elsődleges munkaerőpiacra irányítani. Ma már csökkent a közmunka jelentősége, nagy a szakadék a bérezésükben a minimálbérhez képest is. Több településen visszaszorult, megszűnt a közfoglalkoztatás, ahol megmaradt, ott is félig-meddig a szociális foglalkoztatáshoz van köze. Azoknak lehetőség, akikben van szándék, hogy dolgozzanak, de piaci munkahelyen nem állják meg helyüket.