A legtöbb falopást Eger és Maklár környékén derítették fel

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli a faanyag kereskedelmi láncot (EUTR), s a most közreadott összefoglalójuk szerint tavaly is végeztek ellenőrzéseket, hogy visszaszorítsák az illegális fakitermelést és kereskedelmet. A hivatal EUTR felügyelői tavaly 518 eljárást folytattak le, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek. Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió forintot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió forint, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 köbméter volt 2022-ben.

Az adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magasról extrém magas kockázati besorolásúvá vált, továbbá a magas kockázatú vármegyék közé került Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye. Javult a kockázati szint Békés, Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna, Vas és Veszprém vármegyékben. Heves kockázati száma mindössze 6,5 pont volt, aminél csak Békés, Veszprém és Komárom Esztergom ért el alacsonyabbat, Borsod 17,6-tal végzett az élen. A NÉBIH szerint a vizsgálatok gyakoriságának és hatékonyságának köszönhetően a jogkövetési hajlandóság több megyében nőtt. Idén is kiemelten vizsgálják majd a fatermék hirdetéseket, valamint a szállítójegyeket és a telephelyi nyilvántartásokat. Egyre inkább az ismételt jogsértéseket szankcionálják, vannak visszatérő jogsértők, akiknél a szankciók egyre súlyosabbak lettek.

Hevesben a Nébih munkatársai tavaly három alkalommal szabtak ki bírságot, összesen 200 ezer forintot, míg az elmúlt években összesen 10-szer büntettek jogsértőket, 920 ezer forintra. A Nébih 2022-ben önmagától, illetve lakossági bejelentésre megyénkben 9 alkalommal folytatott vizsgálatot, s 2017 óta is összesen 36-szor tették ezt, társhatósági bejelentés alapján tavaly nem ellenőriztek, összesen is 12-szer kaptak erre felkérést. Feljelentés tavaly nem született, összesen is csak öt esetben tettek ilyet a hatóság szakemberei az elmúlt esztendőkben. Tiltási határozatot kétszer adtak ki tavaly, összesen pedig hatot.

Annál gyakrabban találkoztak jogsértő hirdetésekkel a nébihesek, tavaly 167 esetben intézkedtek ilyen ügyben, 2017 óta pedig összesen 480 hasonlót találtak. Az EUTR-esek tavaly tíz jogsértést tártak föl Hevesben, az évek során 63 ügyben jártak el. 2022-ben sem fát, sem pénzt nem koboztak el, 2017 óta is csak 115 köbméter fát foglaltak le, azt mindet 2021-ben. A Nébih nyilvántartása szerint vármegyénkben 245-en rendelkeznek EUTR regisztrációval, 2017-ben még 158-an voltak.

A vizsgálatokon feltártakon felül azért gyakrabban fordul elő falopás Hevesben. A regisztrált faáru lopások száma tavaly 9, az élőfa lopásoké 15, a tűzifa lopásoké 19 volt, míg 2016 óta az említett három cselekményfajtából 54, 208 és 309 esetet jelentettek. Élőfát leginkább 2016 és 2018 között vittek az erdőről az elkövetők, azóta vagy az esetek, vagy a bejelentések száma csökkent.

Az erdészeti hatóság tavaly 7 lopásról szerzett tudomást, amelyek során 31,5 köbméter fát vittek el. A több éves statisztika szerint legalább 43 lopás történt megyénkben, amiben 413,5 köbméter fát vittek el, ennek felét a 2018-2019-es időszakban.

Az állami erdészetek ennél is több lopásról tettek bejelentést, Hevesben tavaly négy alkalommal 12,2 köbméter fának kélt lába, a kárérték 518 ezer forint volt. Az elmúlt hét évben azonban minimum 156 lopás történt az általuk kezelt erőkben, 883,3 köbméter fát vittek el, amelynek értéke 24,4 millió forint volt. Az Országos Erdőkár Nyilvántartó Rendszerbe tavaly 4, hét év alatt 76 erdőrészletből jelentettek lopást vármegyénkben.

A felderített falopások Hevesben Eger környékén és Maklár vidékén voltak a leggyakoribbak, illetve a Nébih szerint az illegális fakitermeléssel legveszélyeztetettebb térségek Észak-Hevesben vannak, főként Tarnalelesz és Egercsehi vidékén és az alattuk lévő településeken, de a Mátrában is vannak ilyen területek Gyöngyös közelében.

Az utóbbi években az erdészeti hatóságok felmérése szerint országosan 20 ezerről 9 ezer köbméterre csökkent az ellopott fa mennyisége, az állami erdőgazdaságokban pedig 6 ezerről 3 ezer köbméterre. Az állami erdőkből ellopott fa értéke 120 millióról 94 millió forintra csökkent.