Szeretik a meggyet, Hevesben meg végképp, az országban itt terem majdnem a legtöbb

Megkezdődött az idei meggyszezon a korai fajták szedésével. A következő hetekben folyamatosan kerül a boltokba, a piacokra a magyar meggy. A meggyszüret jellemzően a Duna-Tisza-közén kezdődik, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei termőtájban zárul. Idén 13 ezer hektáron termesztenek meggyet hazánkban, melynek területi eloszlása a termőterület mérete szerinti sorrendben a következő: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegye.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint Magyarország Európa harmadik legnagyobb meggytermelője. Az éves termésmennyiség jellemzően 60 ezer tonna körül alakul. A szakemberek most is átlag közeli mennyiséget prognosztizálnak, habár a tavaszi fagyok, a virágzási időszak hideg, szeles, csapadékos időjárása, illetve a terméskötődési időszak jelentős hőmérséklet-ingadozása számottevő hullást okozott. Habár a gyenge terméskötődés általában terméskiesést jelent, a megmaradt gyümölcsök nagyobb méretéből adódóan az országos termés csak 15-20 százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál. A virágzáskori csapadékos idő miatt jelentkező komoly monília fertőzés károkozása ellen fokozott növényvédelmi beavatkozásokkal tudtak védekezni a termelők.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fruitveb által korábban végzett felmérés szerint legnagyobb területen Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Kántorjánosi fajtákat termesztenek.

A hazai lakossági meggyfogyasztás átlagosan évi 10-15 ezer tonna, a friss meggy mellett a befőtt is nagyon népszerű, és egész évben megtalálható a boltok polcain. A magyar nemesítésű meggyfajták kiváló beltartalmi értékeinek köszönhetően a német piacon is nagyon keresettek. A hazai meggy jelentős része, általában 60-80 százaléka exportra, legfőképp Németországba kerül, ennek jelentős része meggybefőtt.

Általánosságban a magyar meggy többsége a – belföldi és külföldi – konzerviparban hasznosul, emellett egyebek közt a hűtőipari (fagyasztott), a légyártási, a frisspiaci, illetve a szárítóipari, valamint a pálinkaipari felhasználás is jellemző.

Hevesben az elmúlt években előbb 800 hektárra csökkent a termőterület, majd 1465 hektárra bővült, ebből bő 1200 hektáron volt szüret. A termésátlagok 6 és 7,5 tonna között alakultak hektáronként, a fiatalabb telepítésekkel csökkentek az átlageredmények. A KSH statisztikái szerint Hevesnél csak Szabolcsban, Pest megyében és Bács-Kiskunban termesztettek nagyobb területen meggyet, Szabolcsban több mint ötezer hektáron, Pest vármegyében kétezer hektáron, Bács-Kiskunban pedig másfél ezer hektáron, de ott az utóbbi években csökkent a termésterület, évtizedes távlatban nyolcszáz hektárral kisebb területen termesztették a gyümölcsöt. Ezeken a területeken azonban alacsonyabb hozamokkal dolgoztak – részint az időjárásból is adódóan –, de Bácsban voltak jobb évek is. A Nyugat-Dunántúlon voltak tíz tonnás terméseredmények is, de ott nincsenek ekkora meggyültetvények.