Szijjártó Péter: Nyugat után Kelet-Magyarországra is érkezik tőke

- Heves megyében eddig mennyire volt igény exportösztönző támogatásra, s mennyi pénzt adott a célra az állam?
- Beruházások támogatására hál' Istennek mindenhol van igény. Nem adtuk föl a beruházás támogatási politikánkat a legnagyobb válságok közepette sem és továbbra is azt gondoljuk, hogy az a helyes, ha ezzel megelőzzük a bajt, vagyis a munkanélküliséget. Sokkal jobb a megelőzésre pénzt fordítani, mint a munkanélküliséget kezelni. Mind a covid, mind a szomszédságunkban zajló háború nyomán előállt helyzetben a Heves megyei vállalatok jól vizsgáztak. A három versenyképesség-növelő támogatási program keretében összesen 48 beruházás valósult meg a vármegyében, ezek mintegy 40 milliárd forint befektetési volument és több mint 13 ezer 600 megőrzött munkahelyet képviselnek. Az állam által biztosított támogatás pedig összesítve közel 14 milliárd forintot tesz ki. A 2014 óta eltelt időszakban a HIPA támogatásával összesen 37, Heves vármegyét érintő kiemelt működőtőke beruházás esetében született pozitív döntés. Ezek a projektek összesen mintegy 550 milliárd forint befektetési volument és közel 7 ezer 400 új munkahelyet jelentenek a magyar nemzetgazdaság számára.

- Hogy hasznosultak ezek a támogatások?
- Heves megye már fölzárkózott az országos tőkevonzó képességhez. Korábban Magyarországnak volt egy sajátossága, mégpedig hogy Nyugat-Magyarország sokkal erősebb tőkevonzó képességgel rendelkezett, mint a keleti rész. Hosszú éveken keresztül Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér vármegyék vitték a prímet. Az elmúlt években azonban sok figyelmet fordítottunk arra, hogy a keleti országrész utolérje a nyugatit. Lehetett látni, hogy Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza is komoly ipari centrummá vált. Hevesben gondoljunk csak az egri, a gyöngyösi, a hatvani beruházásokra. Most az látszik, hogy főleg a magyar autóipart kiszolgáló háttéripar, és a beszállítók fölfedezték Hevest. Nemcsak Budapest közelsége, hanem a jó infrastrukturális összeköttetés is meghozta a gyümölcsét így a Heves megyeiek joggal lehetnek büszkék magukra.

- Milyen beruházásokat ajánlottak ki a megyében? Gyöngyösön például nem kérnek akkumulátorgyárat, milyen alternatívák vannak helyette?
- Mi nem ajánlunk föl a városoknak semmit. Ha egy beruházó szeretne itt megtelepedni, megkeresi a HIPA-t, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget, nekik jelzi a területre, energiaszükségletre, infrastruktúrára vonatkozó igényeit. A HIPA-nak van egy nagy adatbázisa az állami, önkormányzati és magán tulajdonban lévő területekről, amelyek alkalmasak lehetnek ipari befektetésre. Ezeket a lehetőségeket kiajánlják, a beruházó pedig választ. Értem az akkumulátoriparral kapcsolatos politikai akciókat, viszont egy dologra szeretném felhívni a figyelmét annak, aki ebből politikát csinál. Az európai autóipar átalakul, már döntés született arról, hogy a kontinensen 2035-öt követően kizárólag elektromos autót lehet piacra dobni. A hagyományos autóknak leáldozott, így a magyarországi hagyományos autóipari munkahelyek egy része feleslegessé válik majd. Hazánkban jelenleg 170 ezren dolgoznak az autóiparban, ezt a számot néggyel kell megszorozni és akkor nagyjából a beszállítói munkahelyeket is látjuk. Ha ezek helyett nem tudunk újat teremteni azáltal, hogy az új autóipari korszak beruházásait idehozzuk, akkor több tízezer állás kerül majd veszélybe. Akik hergelnek az elektromos akkumulátorgyárakkal szemben anélkül, hogy bármit tudnának arról, ami ott zajlik, azok tízezrek állásait, megélhetését veszélyeztetik. Nem kérdés, hogy akkumulátorgyárak lesznek, mert az elektromos autóhoz kell. A kérdés az, hogy hol lesznek. Európában arról fog szólni a gazdaság, hogy sikeresen átalakul-e az autóipar, ezért számos ilyen gyár fog épülni, és ahol ezek megépülnek, ott lesz munkahely és beruházás. Ezekért a beruházásokért komoly verseny van Nyugat-Európában, Közép-Európában, benne Magyarországon is. A kampányolással pedig más országok malmára hajtják a vizet. Gazemberség politikai kampányt indítani ellenük, mert nem tisztességes kihasználni az emberek legitim félelmét valami újtól. El kell magyarázni, hogy mire számíthatnak, elmondani korrektül, hogy azok nem veszélyeztetik sem az egészségüket, sem a környezetet. Az akkumulátorgyárak nélkül az összes klímavédelmi célt ki lehet dobni a kukába, mert a globális károsanyag-kibocsátás 14 százaléka a közúti közlekedésből ered, amit ha nem állítunk át elektromos alapra, akkor nincs környezetvédelem.

- Heves megye a vendégmunkásokkal is a hírekbe került, eddig pozitívan. Hogyan lehet meggátolni, hogy konfliktusok alakuljanak ki a vendégmunkások és a helyiek között?
- A következőt kell látni: négy százalék alatt van a munkanélküliség hazánkban, tehát aki akar, az tud dolgozni. Számos esetben áll elő az a helyzet, hogy nincs elég munkaerő egy-egy beruházás végrehajtásához. Ez nem úgy működik, hogy egy vállalat a saját működési igényét a munkaerőhöz alakítja. Ha ötszáz ember kell, de csak 400 van, nem csökkenti a termelését 80 százalékra, hanem fogja és elviszi a gyártást oda, ahol van 500 ember. Ha van 400 magyar dolgozó, de 500 ember kellene, és ezért elviszik a gyárat máshova, akkor lesz 400 munkanélküli. Ezért azt a döntést hoztuk, hogy a magyarok által be nem töltött munkahelyekre szigorú keretek közt, szabályozottan, átmenetileg lehet hozni vendégmunkásokat, kizárólag munkavállalási célra. Azt hallom cégvezetőktől, hogy elégedettek velük, kulturáltan viselkednek, jól megtalálják a hangot a magyarokkal. Aki nem jól viselkedik, bűncselekményt követ el, nem tud együttműködni, azt hazaküldjük.

- Hogy lehet elérni, hogy ne legyen elkülönülés, legyen kapcsolat köztük?
- Ez a cégvezetők dolga. Az ő érdekük, hogy a lehető legeredményesebben, leghatékonyabban működjön az adott gyár, amit akkor lehet elérni, ha van együttműködés. A helyi közösségekbe úgy illeszkedhetnek be, ha azok jó hangulatúak, ha jó a közösségi élet, akkor ők is járni fognak oda, szeretnek közösségben létezni, nem hiszem, hogy úgy jönnek ide, hogy befelé fordulnak. Világos különbséget kell tenni, ők vendégmunkások, akik a szabályokat tiszteletben tartva jönnek azért, hogy dolgozzanak. Nem olyan migránsok, akik rátámadnak határőrökre, határt sértenek, követelik, hogy ingyen vigyék őket Hegyeshalomig. Ez két külön kategória, nem szabad összemosni. Az ellenzéki médiumok össze fogják, ezért ahány helyen kérdeznek, ezt mindig elmondom.

- Szlovákiában parlamenti választások voltak, hogyan lehet elérni, hogy ne legyen rosszabb a felvidéki magyarság dolga?
- Az a tapasztalatom kilenc év külügyminiszterség után, hogy a határon túli magyar közösségeknek jobb, ha a lakóhelyük szerinti ország és az anyaország között jó a kapcsolat. Ha jó Magyarország és Szlovákia kapcsolata, akkor nekik is jobb. Kölcsönös tiszteletre alapuló, jó, hatékony, szívélyes együttműködést alakítunk ki velük, amire bőven volt erre példa az elmúlt években. A közelmúlt nehezebb volt az állandó kormányválságok miatt, hosszú távú megállapodást nem lehetett kötni, mert nem lehetett tudni, holnap is az lesz-e hivatalban, aki ma. Most magyar szempontból kedvező a választási végeredmény, mert sanszot ad stabil kormány alakítására, amiről feltételezhetjük, hogy évek múltán is hivatalban lesz. Ezáltal könnyebb lesz hosszú távú, jó megállapodásokat kötni. Ha egyetértünk azzal, hogy a politika tapasztalati műfaj, akkor Robert Fico volt miniszterelnök idején tudtunk kötni olyan megállapodásokat, amelyek hosszú távon hasznosak voltak. Amikor 2010-ben hivatalba kerültünk, 22 határátkelő volt a két ország között, most 38 van. Az újak építéséről a megállapodásokat még Robert Ficóval kötöttük meg. A földgázvezeték-összeköttetést vele vittük végig, ahogyan a villamos hálózatok összekötését is vele határoztuk el. Van sok praktikus sikertörténet, ami kellő alapot ad ahhoz, hogy jó legyen a két ország közötti együttműködés. Erre törekedtünk és erre is fogunk. Nem titkolom el, az európai diskurzusban a béke, a tagállamok szuverenitása, a migrációval szembeni fellépés és a gender ideológia kapcsán a szlovák győztes pártelnökkel hasonlóan gondolkodunk, ami segíteni fog a következő évek európai vitáiban. Persze, ha az lesz a kormányalakítási tárgyalások vége, ami logikusnak tűnik.

- A felvidéki magyaroknak is jó lesz-e?
- Azt gondolom, igen. Jó együttműködés van Magyarország és Szlovákia között, erre törekszünk a továbbiakban is. Sajnálom, hogy nem jutott be a Szövetség, mert Románia és Szerbia esetén tény, hogy ha a magyar párt kormányon van, vagy erős képviselete van, az mindig segít. A helyieknek is jó és a két ország együttműködésében is pozitív. Ez az erőforrás most Szlovákiában nem lesz, majd pótoljuk több igyekezettel. Az viszont kétségtelen, hogy 2010 óta soha ennyien nem szavaztak magyar pártra. nem sok kellett a bejutáshoz, de sajnos nem sikerült.