Feldebrőn december elején kezdik kivágni a karácsonyra szánt fenyőket

Az ország egyes területein megkezdődött a „karácsonyfák” kitermelése a hazai fenyőültetvényeken – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. A közleményük szerint Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés, ez – ideértve a forgalmazást is – 600-700 családi gazdaságnak ad munkát. Őket is segíthetjük a hazai fenyő választásával. A NAK szerint a műanyag fenyők csak akkor környezetkímélőbbek, ha legalább húsz évig használják őket, de a gyakorlat azt mutatja, hogy 5-6 évente cserélik őket a családok.

Hazánkban évente 1,8-2 millió darab karácsonyfa talál gazdára, nem lesz hiány az idei szezonban sem. A választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az exportra szánt fák követnek. Magyarországról főleg Romániába és Szlovákiába szállítanak fákat, külföldről pedig normannt hoznak. A kamara szerint a hazai minőség évről évre jobb, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyag és termesztéstechnológia használatának. Itthon a nordmann most a legnépszerűbb, míg luc a klasszikus karácsonyfa, majd az ezüstfenyők következik.

Regéczy Attila feldebrői termelő elmondta, ők rendszerint december másodika környékén kezdik a kitermelést, ez az időjárástól is függ, míg az árusítás Mikulástól zajlik a legtöbb helyen. Viszonteladóknak is értékesítenek fákat, bár évről évre kevesebben vannak. Fáikat az ország minden tájára viszik, Egerben és Debrecenben is találkozhatnak velük a vásárlók.

Vegyesen termesztenek fákat, ezüstöt, lucot és feketét árusítanak. A nagyvárosokban a nagyobb méretű fákat vásárolják, és az ezüst fajtát, míg a kisebbeken a közepes méretű lucfenyők a leginkább keresettek. Az egykor népszerűbb, ritkásabb ágú feketefenyő kiment a divatból, így tíz évvel ezelőtti döntésük, hogy ilyeneket is ültetnek, nem jött be.

A termelő szerint főállásban egyre kevésbé éri meg fenyőfákkal foglalkozni, hiszen nőnek a költségek, a vegyszerek árai a háromszorosára nőttek és a foglalkoztatottak bérezése is egyre többe kerül, mindezt pedig nem tudják a tíz évig gondozott fák áraiban érvényesíteni, az eladási árak nem emelkednek.

Regéczy Attila szerint a klímaváltozás egyelőre nem éreztette nagyon a hatását, de a tavalyi aszályt ők is megtapasztalták. Amennyiben az időjárás így marad, locsolniuk kell majd a fákat, amely tovább növeli az előállítási költségeket. A hazai fenyőfa termesztésnek konkurenciát jelent az import is, amelyet korszerű gépekkel gondoznak. Idehaza problémát jelent, hogy a fenyőkertészek számára nincs pályázat. Kifejtette, a környéken kevesen foglalkoznak fenyőfákkal, bár vannak, akik mellékállásban foglalatoskodnak a növényekkel. Szerinte a zalai termesztőknek is gondot okoz, hogy a munkaerő Ausztriában helyezkedik el.